Simó Károly képviselő: Néhány kiegészítést tennék, mert, ahogy az ülésen is szó volt, úgy tűnik, hogy valakiben felmerült, hogy ez nem egy jó előterjesztés. Szeretném megerősíteni, hogy jó előterjesztés, már csak azért is, mert erről a Közgyűlés már júliusban is döntött, hogy beemelje a Top Plusz városfejlesztési programtervbe, konkrétan ebben nevesítetten is szerepel. Azért is kell ezzel foglalkozni, mert ha más önkormányzatokat nézünk, már mindenki gőzerővel dolgozik a pályázatok kidolgozásán, benyújtásán. Úgy tűnik, hogy Érd ezzel elmaradásban van, ezért is tettem többek között ezt a javaslatot, hogy kezdődjön már végre el ez a munka is, hogy a Top Plusz programban elérhető forrásokat szerezze meg az Önkormányzat. Azért is jó, mert az energia helyzet jelen pillanatban az elhibázott brüsszeli szankciók okán elért az érdi családokhoz is, és ebben az Önkormányzatnak mindenképpen feladata van. Az energiaközösség Európa több országában már több pozitív példával is megtalálható. Az önkormányzatok, akik már elkezdték, előre is jutottak. Megvan a megfelelő jogszabályi háttér is, egészen az európai direktíváktól indulva nemzeti szinten is vannak erre nézve jogszabályi előírások, és ha röviden összefoglaljuk, a lényeg az, hogy egy olyan energiaközösségről van szó, ahol vannak energiatermelők és rendszerbe betáplálók - ez a legnehezebb, hogy hogyan lehet megújuló energiából megfelelő mennyiségű energiát betáplálni ebbe a rendszerbe - és vannak olyanok, akik ezt használják. Itt Érden amire lehetőség lenne, az például az önkormányzati intézmények, illetve maguk a lakossági fogyasztók. Fontos tudni még, hogy a Kormány stratégiái szerint egy energiaközösség mind a 197 járásban létre fog jönni 2030-ig. Azt gondolom, hogy Érd, az érdi járás legnagyobb települése járjon ebben élen. Ahogyan a határozati javaslatban is megfogalmaztam, kezdődjön el ennek a kidolgozása. Nyilván ez egy szakmai munka, nagyon sok és szerteágazó és nem mindig olyan dolgokról van szó, ami már triviális és már korábban mindenki járt ezen az úton, tehát nem biztos, hogy könnyű lesz, de induljon el a munka. Kezdődjön el, és amint megnyílnak a pályázati lehetőségek, akkor legyen egy kész projektterv. Úgyhogy ezért kérem mindenki támogatását, hogy induljon el. Biztos, hogy még szó lesz róla és ez jó lesz mind a város lakóinak, mind pedig, ha arról beszélünk, hogy hogyan tudja az energiaköltségeket kézben tartani az Önkormányzat, akkor ez egy jó eszköz erre.


Tetlák Örs alpolgármester: Az energiaközösségek tekintetében, meg úgy általában a magyar energiaszabályozásban totális káosz van ma Magyarországon. Én úgy gondolom, hogy ez az előterjesztés tartalmában egyébként tartalmaz értékes elemeket, ezzel egyetlen egy probléma van, hogy a jogszabályi környezet maximálisan nem adott arra, amit Simó Károly képviselőtársunk előadott. Tehát bármilyen kérdésnél - pláne például napenergia elszámolásban - mást állít a Kormány, mást állít az Energiahivatal. Most éppen az a helyzet van Magyarországon, hogy körülbelül több 10.000 háztartás fog csődbe menni azért, mert nem fogják tudni elszámolni vagy nem fog megtérülni nekik az a beruházásuk, amikor napelemes rendszert tettek a házuk tetejére. A másik pedig, hogy energiaközösségeket akkor van értelme kialakítani, ha létezik helyben termelt energia. A napenergiát éppen kivégzi a Kormány, szélerőműveket nem lehet telepíteni, a geotermiával kapcsolatban évtizedes lemaradásban vagyunk. Az energiaközösségek jók lennének, hogyha működnének, csak ennek jelen pillanatban a Kormány elmaradása miatt a közelébe nem vagyunk. Nehogy már azt mondjuk, hogy azon múlik az energiaközösség létrehozása, hogy az érdi önkormányzat vagy az érdi Közgyűlés, hogy szavaz. Ez azon múlik, hogy a feltételei nem adottak. Legalább itt ne tévesszük meg a helyieket. Még egyszer mondom, nem azért nincsen járási vagy városi, vagy bármilyen energiaközösség Érden, mert nem készítettük elő vagy nem foglalkoznánk vele vagy nem tartjuk hasznos és működő intézménynek vagy lehetőségnek, hanem azért, mert Magyarországon ennek a feltételei nem adottak.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ennek minden szavával egyetértek. A képviselő úrral amikor beszélgettem erről, egyetlen egy dolog mozgatott, hogy ő azt állítja, hogy ezek konkrétan elhozható, egyébként általa is jól ismert, máshol meg támogatott projektek. Tehát ha ez így van, akkor pusztán azt nézem, hogyha arra van reális lehetőség akár MVM-en keresztül, akár máshogy, ebben lépjünk akkor és elfelejtem a  maszlagokat, amik elhangzottak politikailag, mert ha az érdiek számára tudunk forrást hozni, akkor ragadjunk meg minden lehetőséget. Úgyhogy én ezért megszavazom gesztusként is, még ha nem is kapok viszonzást érte. A frakció meg minden képviselő szavazzon úgy, ahogy szeretne ebben a kérdésben természetesen. Ha egyébként nem kapna többséget, akkor is beszélnünk kell róla a következő év elején, mert mégiscsak része a Top Plusz Programnak ez az egész gondolatkör. Egyébként nem vagyunk elmaradva, tehát a megerősített pályázati osztály, külsős partnereink, Gordos Tamásék gőzerővel dolgoznak azon, hogy ahogy felszabadulnak ezek az összegek, akkor rögtön tudjuk őket költeni.


Simó Károly képviselő: Jól mondta, tényleg az a helyzet van, hogy két út áll előttük. Az egyik, amit a Tetlák Örs mond, hogy az Érdi Önkormányzat csak azért, mert van egy zöld képviselete, egy szabad szemmel nem is látható támogatottságú párt képviseletében, ő mindenképpen meg akarja akadályozni. Megvan minden lehetősége az Önkormányzatnak, hogy ezt az energiaközösséget megszervezze, megvan minden jogszabályi lehetőség arra, hogy az energiatermelési része is meg tudjon valósulni. Nyilván, hogyha valaki komolyan foglalkozik vele és szeretné, de hogyha az, amit Tetlák Örs mond, hogy nem akarja, mindenképpen csak arra számít, hogy kormányellenes lózungokat tudjon puffogtatni, akkor természetesen irgalmatlanul sok energiabefektetéssel meg tudja magyarázni, hogy miért nem valósul meg. Ez az elmúlt 3 év érdi városvezetése. Azt magyarázza hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Ha ezen az úton akarnak továbbra is menni, akkor ugyan lehet, ha többség így dönt. Javasolnám, hogy induljunk el azon az úton 3 év után, hogy végre legyen valami olyan, aminél az érdiek érzik, hogy ez a városvezetés legalább megpróbálkozott azzal, hogy tegyen értük. Megvalósítható, más városokban már konkrétan meg is valósult, elindult. Nem lehet azt mondani, hogy Magyarországon nincsen ilyen, mert van egy ilyen projekt. Az kell, hogy el tudjon indulni. Kérném továbbra is a támogatást!

 

Dr. Csőzik László polgármester: Valóban, de ezek a mellé biggyesztett dehonesztáló megjegyzések bizonyosan nem segítik, hogy a Szövetség Érdért frakció ezt támogassa. Tehát csak mondom, erről beszéltem az előbb. Ha együtt akarunk működni, akkor ezeket mellőzzük legalább az adott napirendi pont vitájánál. A mi felfogásunk szerint mi az érdiekért dolgozunk 3 éve megfeszítve, iszonyatos ellenszélben.

 

Tetlák Örs alpolgármester: Nyilván Simó Károlynak ezeket a megjegyzéseket el kellett mondania. Azért egy idézettel mégiscsak támogatnám amit korábban mondtam, ez pedig így szól: „A megújuló energiaforrásokra valóban 2010-től át lehetett volna szervezetten, tudatosan, lépésről-lépésre állni, nagyjából 2000 megawattnyi megújuló energia állt volna rendelkezésre az évtized közepére”. Hét évvel ezelőtt ezt Matolcsy György osztotta meg a közvéleménnyel, tehát 12 éve nem tesznek semmit, most meg itt energiaközösséget szeretnél szervezni, a jogszabályi lehetőségek hiányosságait tulajdonképpen negligálva. Képmutatás, amit csináltok. Amikor egy fideszes képviselő által benyújtott előterjesztésben meglátom, hogy hány millió forintot szeretnétek tanulmányok készítésére elkülöníteni, arra fordítani, attól már élből borsózik a hátam. Akár az ÉTH, akár az Érdi Sport Kft. és egyéb tanácsadói szerződések után. Nincs olyan, hogy olyat megszavazzak, hogy tanácsadói szerződéseket kössetek bárkivel.

 

T. Mészáros András képviselő: Polgármester urat szeretném arra emlékeztetni, hogy Tetlák Örs kezdte azokat a politikai megjegyzéseket, amik lényegében nála már ilyen beteges kényszerképzeteket szülnek. Nem Simó Károly tartozik adóbevételekkel és adóösszegekkel, hanem Tetlák Örs tartozik a közösségnek. Tehát át kellene azt gondolni jelen pillanatban, amikor az érdi területek nagy része be van építve, hogy van-e még olyan hely, ahol adott esetben az ún. megújuló energiának van helye és területe. Át kellene gondolni, hogy amikor a szükséges energiamennyiséget létre kell hozni, meg kell nézni, hogy gázerőművel, atomerőművel vagy napenergiával mekkora terület szükséges hozzá. Nagyon sokfajta számítás van, de Érden kellene végiggondolni azt, hogy az energiaközösség ad-e lehetőséget és segít-e azoknak az embereknek, akik Érden élnek. Voltak itt panelprogramok, voltak itt különböző próbálkozások arra mind a Döcsakovszky-Csőzik időszakban, mind az én időszakomban. Soha nem volt arra példa, hogy a családi házas környezetnek az energia megtakarítását és a családi házas környezetnek az energia rendszerét próbáljuk megfogalmazni, miközben Érden az embereknek 90%-a családi házakban él. Az energiaközösség, hogyha ennek a rétegnek a 90%-nak tud segíteni, akkor nem kell hallgatni Tetlák Örs beteges gondolataira, hanem el kell indítani egy pozitív folyamatot. Meg kell próbálni elindítani azt a folyamatot, ami valóban minden egyes embernek tud segíteni, aki Érden él. Én ezt szeretném, ezért támogatom Simó Károly képviselő társam véleményét és nem akarok vitatkozni olyan dologban sem az országos energiapolitikával, sem a világba lévő energiapolitikával, amihez ebben a pillanatban nem csak nekem, hanem Nobel-díjasok esetében is teljesen más vélemények alakulnak ki egymással szöges ellentétben. Mi egyszerű lépéseket szeretnénk lépni, ami jobb az érdieknek és nem elvi kérdésekben eldönteni a dolgokat, amit itt most megpróbálnak a zöldek megoldani helyettünk is ebben a pillanatban.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Egyébként szerintem nem áll, amit mondasz, mert direkt figyeltem a Simó képviselő úrnak az expozéját, bevezetőjét. Rendesen mondott olyan odavágásokat, amelyektől az ember felkapta a fejét, pedig direkt kértem, hogy ezeket hagyjuk ki.


Szűcs Gábor alpolgármester: Alapvetően támogatom az energiaközösségeket és híve is vagyok, csak azért a realitásoktól és a valóságtól nem tudunk elragaszkodni. Simó Károly említette a Top Pluszt. A Top Plusz láthatáron sincs jelen pillanatban. Most mindegy, hogy a kormányzati propaganda mit mond, majd meglátjuk, amikor kézzel fogható lesz. Most, amiről döntenénk vagy döntünk, az konkrétan annyit jelent, hogy biztosítunk egy forrást egy tanulmány elkészítésére, amiből vagy lesz valami vagy sem, de ha esetleg a Top Plusz forrás megérkezik, rendben van. A hazai jogszabályi környezet, ahogy Tetlák Örs alpolgármester úr is mondta, pont nem a megújuló energia támogatásáról szól, hanem pont ennek a lehetőségeit nehezíti, illetve lehetetleníti el. Csak egy helyi példát említve: a Fenyves-Parkvárosi Köznevelési Centrum tetejére telepített napelemek termelését nem engedik be a hálózatba. Szóval ez egyáltalán nem arra mutat, hogy mint például Isztambulban, akár a Galatasaray Stadionjának a tetejét napelemekkel látták el, és a környék energiaellátásához hozzájárul. A magyar jogszabályi környezet nem segítség, mindazonáltal egyetértek abban, hogy erre szükség van. Abban is benne vagyok, hogy hozzunk egy elvi döntést, hogyha mind a jogszabályi környezet, mind a Top Plusz forrás megvan, támogatom az energiaközösség létrehozását. A másik pedig, hogy nem a jelenleg érintetlen, zöld területeknek a beépítésére kellene gondolni, hanem a meglévő felületek, akár az önkormányzati intézmények tetejére és még sorolhatnám ezeket a lehetőségeket. Hálózat és szolgáltató nélkül nem fog működni, és a jogszabályi környezet pont nem erre mutat. Sok mindent lehet állítani meg álmodni és remélni, de az elektront és a molekulát, azt nem lehet zacskóba hazavinni vagy másik házhoz.


Tetlák Örs alpolgármester: A nagy gondolkodó szokásához híven elmondta dörgedelmeit, kicsit személyeskedett, aztán kiment, de most visszajött. Szerettem volna megvárni, hiszen T. Mészáros András minősítéseivel nehéz nem foglalkozni, tehát azért egy kívül-belül tolvaj gazember, azért fogja már vissza magát, hogy ha egy mód van rá. Az, hogy hova rakunk napelemeket vagy napelemes rendszereket hol építünk ki, erre rögtön mondanám példaként az elképesztően zöld elődeinknek az egyik beruházását. Az a Topoly utcai szociális komplexum, amit sikerült úgy megterveztetni és elindítani a kivitelezését, hogy egy 4000 négyzetméteres épület napelemes rendszer nélkül került kivitelezésre. Az épület üzemeltetésében, fenntartásában komoly nehézségeket jelent a város számára. Számos más olyan beruházás volt, amikor teljesen hasonló példákat lehetne hozni. Tehát ezek után a nagy gondolkodó előadja, hogy hova kellene napelemes rendszereket telepíteni, hát semmiképpen nem a zöldmezős beruházások tekintetében, hanem például az Érden rendelkezésre álló háztetőkön. Amíg ebben a Kormány nem partner, márpedig nem partner, mert mint említettem, jelen pillanatban éppen a napelemes rendszerek kivéreztetésén ügyködnek, addig azt javasolnám, hogy hasonló megfontolású előterjesztésekkel forduljanak a most megválasztott energiaügyi miniszterhez, akinek egyébként az lenne a dolga, hogy végre vezesse már ki ezt az országot az orosz energiafüggésből meg a fosszilis energiáktól való végletes kitettségből.


Simó Károly képviselő: Szeretnék reagálni szakmai oldalról azokra a felvetésekre, amelyek előttem elhangzottak. Egyrészt Tetlák Örs téved. A Kormány éppen hogy célul tűzte ki, és az új energiaügyi miniszter kifejezetten a megújuló energiák tekintetében igen komoly célokat fogalmazott meg. Azt nem tudjuk megkerülni, hogy van egy elosztói hálózat, aminek fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy azokat a csatlakozási kéréseket tudják teljesíteni, amelyek vannak. Úgyhogy ez egy rosszindulatú megközelítése Tetlák Örsnek, mert nem akarja. Ez nem igaz. Soha ennyi napelemes kis háztartás nem települt és nem kezdett el működni, mint az elmúlt években. A Top Pluszhoz jelen pillanatban, a mai napon 4828 pályázat van már benyújtva, tehát 1171 milliárd forint az, ami igényelt, és 419- 420 milliárd már ki is fizetett. Tehát a Top Plusz már rég elindult, úgyhogy azt gondolom, hogy ezt érdemes figyelembe venni. Kifejezetten az előterjesztésem melléklete is, hogyha bárki vette volna fáradtságot, elolvasta volna, akkor lassan 2 éve, 2021. január 1-jétől van a villamosenergiáról szóló törvény 66. §-ában az energiaközösség szabályozva, tehát nem igaz, hogy nincs hazai jogszabályi környezet. Benne van az előterjesztés mellékletében is, sőt 2022. szeptemberétől aktuálisan a Magyar Energia és Közmű Hivatal újabb szabályozási eszközökkel él, hogy hogyan tudja ezeket segíteni, tehát azt gondolom, hogy minden adott. Szűcs Gábor alpolgármester támogatja, és nagyon helyesen támogatja. Említette például a parkvárosi helyzetet, tehát pontosan azért kell az energiaközösség, hogy azok a megtermelt energiák, amelyek egyébként nem tudnak helyben felhasználódni, azok máshol hasznosulni tudjanak. Tehát egész egyszerűen, ha adott egy megújuló energiatermelő forrás és abból a forrásból megtermelt energiát abban a pillanatba nem tudja valaki felhasználni, betáplálja rendszerbe és egy másik ponton ugyanazt az energiát fel lehet használni. Az energiaközösségben szervezett fogyasztókról van szó. Ahogy a parkvárosi példa megerősíti, erre szükség van. Adott tehát a szabályozási környezet, adott a kormányzat támogatása, kifejezett biztatása, adottak a jó példák, adott a feladat, hogyha valaki szeretne dolgozni. Két döntési lehetőség van: az egyik, hogy elindulunk és elkezdjük csinálni, a másik, ahogy Tetlák Örs alpolgármester mondja, nem kell vele foglalkozni, mert az az egyszerűbb, nincs vele baj és lehet szidni a Kormányt. Kérem, hogy ebben döntsön a
Közgyűlés, hogy támogassa, hogy tényleg legyen valami komoly és pozitív dolog vagy pedig a kifogások keresése zajlik tovább.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ha lehet, akkor a Top Plusz Programnak a beindítását ne húzzuk már rá Érdre, hiszen semmi köze hozzá. Mi egy külön ablakban vagyunk, tehát mi nem tudtunk indulni a többi pályázaton. Akármelyikről is van szó, Érdnek nem volt lehetősége rá, Érd külön pályáztatás nélkül kap egy adott összeget. Ez az összeg meglehetősen szerény, 4 és fél milliárd forint, ez ma egy közepes projekt ára. Ezt Navracsics Tibor miniszter úrnak elmondtam, valójában ennek minimum a duplájára lenne szükség ahhoz, hogy legalább egy picit értelmezhető projekteket tudjunk csinálni a városban. Az lett volna az eredeti kritikám ehhez a javaslathoz, hogy nem tartom időszerűnek. Nem nagyon vagyunk távol attól az időponttól, amikor fel lehet vetni és meg lehet szavazni, de ma egy pillanatra se gondoljuk azt, hogy van érvényes FVS, mert hiába fogadtuk el fenntartható városfejlesztési stratégiát és hiába hagyta azt rögtön jóvá a Pest Megyei Önkormányzat, az irányító hatóság még nem tette meg az észrevételeit. Tehát pillanatnyilag nincs milyen alapon, milyen pénzeket lehívni Érdnek. Remélem, hogy ez hamarosan meglesz, de ma ezt mindenki lássa, hogy arra várunk, hogy megjöjjenek az észrevételek az FVS kapcsán, amik miatt az első mérföldkőig legalább mindenképpen módosítani kell majd magát a matériát, az anyagot is, de a TVP-t is, mert amely városok már kaptak ilyen jellegű észrevételeket, azok eléggé nehezen megoldható feladatokat, előírásokat tartalmaznak számukra, például gondolok itt Egerre. 8- 10 olyan észrevétel, amik húsbavágóan belemennek az elfogadott FVS-be, át kell dolgozni azokat. Tehát ezeket meg akartam volna várni, hiszen a Top Plusz tárgyalások eredményeképpen mióta ezt a döntést meghoztuk, a pályázati forma beadása óta a feltételrendszer változott, tehát a bizottságnak a válság miatt új előírásai, új szempontjai, új céljai kerültek meghatározásra és ezeknek meg kell felelni. Ez minden egyes ablakot érinteni fog itt a Top Plusz Programban és ezeket az észrevételeke, ezekben a hónapokban küldik ki az egyes városoknak, mi még ezt nem kaptuk meg. Ezért azt gondoltam eredetileg, hogy ráérünk erről januárban is szavazni. Egyébként én is ódzkodom a tanulmány szótól, ez olyan, mint a tanácsadói szerződés szó. Meg kellene azt is nézni, hogy hogyan lehet ezt ésszerű pénzügyi keretek közé szorítani, hogy lehet esetleg kihagyni, mellőzni az egész folyamatból, hogy rögtön a megvalósításokra menjen pénz. De amíg például van egy napelemrendszerünk a Fenyves- Parkvárosi Köznevelési Centrumban meg egyébként a Bem téren is, és annak az energiájából nem tudjuk az iszonyú magas áramdíjat produkáló Topoly utcai ingatlanba átvinni az elektronokat, a molekulákat, addig ezzel nem tudunk mit kezdeni. Matolcsy György jut nekem is eszembe, aki azt mondta, hogy 2010-ben kellett volna megragadni a gyeplőt, mert kb. 2000 megawattnyi energiát tudtunk volna már a megújulók mellé még berakni, csak az évtized közepére. Nos, szerintem az egyik javaslat érinti a SUMP-ot, tehát a mobilitási tervet, amit ezt követően fogunk csak elfogadni és azzal is haladni fogunk, meg a SECAP-ot. Ott is meg kell fogalmazni pontosan az irányokat és összhangban kell lennie a SUMP-nak ezzel, viszont ne az legyen, hogy a gombhoz várjuk a kabátot, hanem fordítva, a gombokat illesztjük rá a téli ruhaneműre, tehát az első mérföldkőig történő igazolásnál, az illeszkedés megvalósulását szerintem ezen keresztül kellett volna csinálni. A másik javaslat érinti az SZA-t is, az SZA-ban nem volt konkrét kiírás mindezidáig, pedig társadalmi egyeztetésre megküldték a Top 333221-es kiírást, ami a humán infrastruktúráról szól. Ez így még továbbra sem jelent meg, illetve még nem lett kihirdetve. Egészen addig, amíg ennek a tartalma nem tisztázott, addig nehéz olyan előkészítési tevékenységeket folytatni, amelyek pénzigényesek. Itt most 10 millió forintról beszélünk, tehát ezeknek van kockázata, mert az elszámolhatósági feltételek nem ismertek pontosan. Ez lett volna az én szakszerű kritikám ehhez a dologhoz. Azóta ez a történet teljesen más vonalat vett.  Csak azt akarom érzékeltetni a nézők felé, hogy olyasmiről beszélgetünk, amiben tulajdonképpen egyetértünk, tehát senki nem gondolja azt, hogy ne kellene energiaközösségeket szervezni Érden belül, de a szakmai kritika része az, hogy ez most nem időszerű, erről januárban, februárban kellene dönteni. Gondolkodjon a tisztelt társaság, hogy milyen szavazásokat ejtsünk meg ez ügyben, egyeztessünk frakciószinten, illetve a 4 határozati javaslat közül, hogyha a másodikat kivesszük, amely a megvalósíthatósági tanulmányra vonatkozik, akkor mennyire vagyunk esetleg beljebb.


Tekauer Norbert képviselő: Sok minden elhangzott, amire szerettem volna még választ kapni, ellenben felhívnám a figyelmét mindenkinek, hogy ha ennyire nagy idegenkedés van mondjuk a tanulmánytervektől, mert azt azért mindannyian tudjuk, hogy anélkül nem nagyon lehet ilyen típusú pályázatokat beadni. Már a ti regnálásotok alatt is volt erre példa, lásd a Felső-Parkvárosban kialakított Klíma park esetében, ahol egy 50 milliós beruházáshoz egy 15 millió forintos tanulmányt szavazott meg a Közgyűlés, tehát valószínűleg az sem volt véletlen, úgyhogy ezt szerettem volna mindenféle politikai felhang nélkül, csak a tények kedvéért elmondani. Szerintem amúgy valamit kell lépni. Az érezhető, hogy itt hónapról-hónapra is nagyokat változhat az energiahelyzet és ennek elébe kellett volna már menni régóta, de azt, hogy ezt települési szinten mondjuk meg tudjuk tenni, arra sosincsen késő vagy sosincsen korán, azt azonnal meg kell tenni. Én úgy gondolom, hogy valamilyen irányba ezt el kell indítani. Az lehet, hogyha annyira frusztrálja többséget az, hogy benne van egy tanulmányterv, akkor ki lehet venni ezt a pontot belőle, előbb-utóbb úgyis bele kell majd tenni újra. Valóban valahogy el kell indítani, én ezt nem gondolom, hogy ebben politikai felhangokat kellene megütni. Hogyha ez éppen Simó Károlynak jutott eszébe, akkor neki jutott eszébe, úgyhogy szerintem elfogadható a kezdeményezés, próbáljunk valami olyan konszenzusra jutni, hogy induljon is el a konkrét munka ebben a tekintetben.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A Klímabarát park terve, mely engedélyezési elemeket is tartalmaz, rögtön alkalmas arra, hogy az alapján íródjon ki a kivitelezési közbeszerzés, tehát óhatatlanul szükséges. A megvalósítási tanulmányterv, ha ilyen, akkor rendben. Én se akarok vad populista lenni, fogalmam sincs az árakról ebben a tekintetben, tehát nem tudom, hogy 1 millióért be lehet-e szerezni ugyanezt, vagy 5 millió kell, de csak egy olyan tanulmánytervet berendelni, ami körbejárja ezt a történetet és rózsaszín ködös javaslatokat ad, arra nincs pénz. Ezeket soha nem szerettem. Olyan tanulmányra, ami előfeltétele a megvalósításnak azonban igen, tehát szerintem bólintásokból ítélve ebben egyetértünk.  Szerintem legyen most egy ebédszünet, az alatt át lehet gondolni, lehet egyeztetni, lehet tanácskozni és akkor visszatérünk rá.

 

A Közgyűlés szünet után folytatta ülését.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ülésünket az energiaközösséges előterjesztésnél hagytuk abba. Az előterjesztőt kérdezem, hogy fönntartja-e a javaslatát?


Simó Károly képviselő: Igen, fenntartom.

 

Dr. Csőzik László polgármester: A frakciónk arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem támogatjuk a javaslatot jelen pillanatban. Január-februárban, ha újra bejön a Közgyűlés elé, mivel a célt illetően egyetértünk, mivel a Top Pluszban szerepel, meg tudjuk beszélni és nyitottak vagyunk arra, hogy ezt elfogadjuk. Utalnék ebben a körben arra, hogy a FVS támogatása még nem érkezett meg, tehát nem áll rendelkezésre.  Célszerűbb bevárni az irányító hatósági észrevételeket. Utalnék ebben a körben arra, hogy a jogszabályi környezet nincs meg, de addigra vélhetően meglesz. Az energia hatékonysági stratégia újraalkotása is megy, illetve idézném Kovács Pál energiahivatali elnökhelyettesnek azon, december 9-én a Solar konferencián tett kijelentését az ezt firtató kérdésre, hogy a szaldó elszámolás kivezetése, megszüntetése most vagy 10 év múlva esedékes, hogy: „A konkrét kérdésre egyelőre még nem lehet megmondani, hogy az hogyan, milyen ütemezés szerint valósítják meg. Az uniós rendelet szerint az új energiaügyi minisztérium megalakulására, a hazai villamosenergia-rendszer szabályozási kapacitásai körüli kihívásokra, valamint a szomszéd országunkban zajló háborúra figyelemmel, az ottani áramigény csak rángató hatására utalva ez a pillanat még nem aktuális a válaszra, de az rövidesen megszületik.”. Erre az álláspontra helyezkedett a Szövetség Érdért frakció. Simó Károly képviselőtől kérdezem, tudunk-e közeledni, meg tudunk-e egyezni abban, hogy friss lendülettel leporolva ezt januárba tárgyaljuk, vagy szavazást kérsz róla?

 

Simó Károly képviselő: Mint előterjesztő, röviden összefoglalnám a beérkezett véleményeket. Azt gondolom, amit most polgármester úr elmondott, azok valószínűleg igazak, csak nem erre a témakörre, tehát az SZA elszámolása az teljesen másik témakör. Mint korábban említettem, bárki felmegy a palyazat.gov.hu -ra és láthatja, hogy a Top Plusz Program elindult, sőt kifizetés is történtek 420 milliárd Ft értékben. Tehát nem igaz, hogy nem indult el. Harmadrészt pedig úgy, ahogy az előterjesztésben is szerepel, megvan a jogszabályi háttere, tehát a villamosenergia törvényben, a VET -ben konkrétan szabályozva van és pont azok az érvek, amelyek itt elhangzottak a vitában, mind azt támasztják alá, hogy minden napi késlekedés, az tulajdonképpen veszteség az Önkormányzatnak. Úgyhogy én azt javasolnám, hogy ha van lendület és van akarat, és nem csak arról van szó, hogy félre kell seperni egy olyan javaslatot, ami mástól érkezik, mint a többségi frakció, kérem, hogy támogassák!

 

Dr. Csőzik László polgármester: Érd FVS megalkotásra kötelezett város, tehát mi nem pályázhatnánk, nem is pályázhatunk semmilyen Top Plusz pályázati kiírásra. Szomszédaink igen. Tárnok nyert is, mi nem. Nekünk a legutolsó információk szerint legkorábban a pénzek hozzáférhetővé jövő év szeptemberében válnak, csak mondom, tehát így nézze mindenki. Természetesen addig haladunk a programok előkészítésével, sok esetben szerintem érdemes lesz előfinanszírozásra terveket gyártani. Szükségtelennek érzem azt, hogy erről most ilyen kierőltetett módon szavaznunk, csak azért is alapon, szemben azzal a lehetőséggel, amit most lesöprünk az asztalról, hogy januárban együtt vitassuk meg ezt a javaslatot, de ha így gondoltad, így gondoltad. Mivel több kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszem szavazásra a határozati javaslatot.

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

  1. „A Közgyűlés úgy dönt, hogy Fenntartható Városfejlesztési Stratégiában meghatározott (3. prioritási tengely, ESZA+), energiaközösség létrehozására irányuló projekt megvalósítását mielőbb elindítja.
  2. A Közgyűlés úgy dönt, hogy 5 millió forintot biztosít a 2023. évi költségvetés terhére a projekthez szükséges Megvalósíthatósági Tanulmány elkészítésére.
  3. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a megvalósításhoz szükséges partnerek felkutatása és bevonása után terjessze a Közgyűlés elé a megvalósítás cselekvési tervét elfogadásra.
  4. A Közgyűlés felkéri a Polgármestert, hogy a TOP Plusz Operatív program vonatkozó pályázatának megjelenése után nyújtsa be az önkormányzat támogatási igényét a projekt megvalósítására.

 

 

Határidő:       1. pont tekintetében: azonnal

  1. pont tekintetében: a 2023. évi önkormányzati költségvetésben
  2. pont tekintetében: 2023. június 30
  3. pont tekintetében: TOP Plusz vonatkozó pályázatának megjelenését követően haladéktalanul

felelős: dr. Csőzik László polgármester  „

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 15 tagja 5 igen szavazattal, 9 nem szavazattal, 1 tartózkodással az alábbi határozatot hozta:

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének

326/2022. (XII. 13.) határozata

 

a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiában meghatározott energiaközösség létrehozásával kapcsolatos döntésről

 

 

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a Fenntartható Városfejlesztési Stratégiában meghatározott energiaközösség létrehozására irányuló projekt elindítására vonatkozó javaslatot elutasítja.

 

 

Határidő:        azonnal

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

Andrasek Mónika

Nem

Antunovits Antal

Távol

Dr. Asztalos Éva

Távol

Dr. Bács István

Igen

Balla Imre

Nem

Csépán István

Nem

Dr. Csőzik László

Nem

Csornainé Romhányi Judit

Nem

Demjén Attila

Távol

Fülöp Sándorné

Igen

Gál Alex

Tartózkodik

Gregus László

Nem

Lengyel Péter

Nem

Simó Károly

Igen

Szűcs Gábor

Nem

Tekauer Norbert

Igen

Tetlák Örs

Nem

T. Mészáros András

Igen