Simó Károly képviselő: Tavasszal volt egy rendelet hasonló témában, akkor az volt az ígéret, hogy az 1. és 2. választókerületet érintő kérdésekben konzultálva, azok is be fognak épülni az Alsó és Felső utcát érintő kérdésekhez. Ezzel kapcsolatban Szűcs Gábor alpolgármester úr kezdeményezésére volt egy megbeszélésünk az ÉKFI és ÉTH Kft. képviselőivel. Azt mondták, hogy az Alsó és Felső utcákban fennálló kérdések rendezésre kerülnek és több zsákot fognak kapni, a kihelyezett zöldhulladék mennyiség elszállításra kerül. Azt is ígérték, hogy amikor ez a rendelet-tervezet bejön, ebben fogjuk rendezni, de továbbra sem látom a különleges helyzetű utcáknak a rendezését. Az árkok karbantartásának a jelenleg javasolt formában történő elfogadásával sem értek egyet. Ki fogja kötelezni a Riminyáki vagy a Bajcsy-Zsilinszky úton, vagy a Kalotaszegi úton levőket arra, hogy az előttük levő fő vízgyűjtőként működő árkokat kitakarítsák? Azt gondolom, hogy ezt pontosítani kellett volna.
Szűcs Gábor alpolgármester: A fő vízgyűjtőt, illetve az élővizes árkot az előző rendelethez hasonlóan ugyanúgy az ÉKFI takarítja. Egyeztetés történt, és utána még voltak egyéb megbeszélések, hozzáteszem, hogy az Alsó és Felső utca tekintetében a zsákoknak a 30%-át vették fel, de a lakók nagy része rendben tartja. Ennél jobban nem lehet szabályozni. Ez mind a Hivatalnak, mind az ÉKFI –nek az álláspontja is.
Simó Károly képviselő: A rendelet szövegben az volt az élővízfolyásoknál, hogy ott valóban nem a tulajdonos kötelessége, de nem volt kivétel beépítve. Ha az van a rendeletben, hogy a fő vízgyűjtők esetén az ÉKFI alapfeladata és azt neki kell végeznie, akkor az rendben, de jelen pillanatban nem ezt a szöveget láttam még. Visszalépés az előző rendelethez képest, hogy előzőleg az volt, hogy ha kitakarítja valaki és kiteszi a hordalékot, azt 5 napon belül vitte volna el az ÉKFI, most a javaslat szerint ez 10 nap. Felvetettem korábban az Emma utcát, ahol a lakótelepnek van egy nagy parkoló része, hogy az elmúlt 2 évben nem történt meg a parkolóknak a takarítása.
Dr. Asztalos Éva képviselő: A rendeletnek a 4. § (1) bekezdés a) pontjával van problémám, ugyanis ez a) pont arról szól, hogy az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlan előtti-melletti közterület úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztántartásáról és az ott lévő növényzet ápolásáról, fű nyírásáról. Azért van ezzel kapcsolatba aggályom, mert nagyon sok olyan ingatlan található Érden, amely mellett hatalmas méretű közterület található, ilyen például a Szigetvári és a Dévai utca kereszteződése.
Dr. Csőzik László polgármester: Ez a szabályozás végül is a tipikus, általános eseteket fogja át, nyilvánvalóan ezekre a érdi sajátosságként fölhozható kivételekre meg nem tud minden egyes esetben egyedileg reagálni, és valószínűleg a jogalkotási folyamat során ezzel nézett szembe a Hivatal és az ÉKFI, meg azok a képviselők, akik részt vettek ebben. Nekem az a meglátásom, hogy arra lehet törekedni, hogy teljesen lefedjük az egész várost, de valószínűleg ez hiábavaló próbálkozás, nyilvánvalóan célszerű általános jelleggel előírni. Az Alsó és Felső utca vonatkozásában valóban van egy különálló történet, hosszú bejáró szakaszok vannak, amik egy önálló nyeles teleknek is felfoghatók. Ezeket az ott élő emberek többsége egyébként szépen gondozza, de nem mindenki. Tökéletes jogi rendezést ebben a történetben nagyon nehéz létrehozni.
Simó Károly képviselő: Választókerületemben a Fürj és Pintyőke utca sarkán van egy ingatlan, ahol évek óta visszatérő probléma, hogy az ingatlantulajdonos nem vágja le a gyomot és a füvet sem telken belül sem telken kívül. Ilyen esetekben a rendeletet be fogja tartatni a Hivatal? Ebben a rendeletben, ha jól olvastam, akkor nagyon egyértelmű szabályozás van.
Dr. Csőzik László polgármester: Ez a Fürj és Pintyőke sarok iskolapéldája a kivételi szabályozásnak, de most azt hiszem, hogy a rendelet algoritmusa alapján el tudunk oda jutni, hogy rendezetté váljon, hiszen elsődlegesen a tulajdonos kötelezettsége. Ebben az esetben az ÉKFI kifejezetten azt kérte, hogy lépjünk fel a tulajdonossal szemben, hiszen olyan rendkívüli hanyagságról van szó, hogy közpénzből rendbe tenni nehéz. Ennek a rendeletnek a logikai lépéssora, eljárásrendje alapján, ha megnézed, akkor a 3. § (3) bekezdése szerint: „ha az önkormányzat kéri, miután a tulajdonos nem hagyott lehetőséget a rendezésre, illetve nem rendezte, akkor hatósági eljárásban hozott határozat alapján az ingatlanhasználó költségére elvégezteti.” Használót írunk, nem tulajdonost, tehát például egy bérlő, vagy egy haszonélvező is lehet a delikvens.
Dr. Feik Csaba jegyző: Pontosan azért van szükség erre a rendeletre, ennek a konkrét szabályozására, mert nincs olyan központi szabályozás, ami alapján el tudnánk járni és adott esetben kötelezést vagy szankciót tudnánk alkalmazni. Pontosan ezért kell beletennünk ebbe a rendeletbe, hogy az ingatlanok és környezetük rendben legyen. Elsősorban az ingatlanok belső területéről beszélek, mert ott tényleg nincs központi szabályozás, tehát vagy itt szabályozzuk, vagy a közösségi együttélés rendjéről szóló önkormányzati rendeletben. Tehát hogyha megvan ez a felhatalmazó helyi jogszabály, akkor nyilván el tudunk járni az ügyben.
Szűcs Gábor alpolgármester: A rendeletnek az a célja, hogy lehatároljuk egyrészt a feladatokat, és ahogy polgármester úr is mondta, csak az általános kérdéseket tudjuk helyileg rendeletben szabályozni, sőt nem lenne célszerű olyan részletességbe menni, ami már magát a probléma megoldását nehezítené.
Dr. Csőzik László polgármester: Minden rendeletet lehet pontosítani, kiegészíteni, itt a lehetőség, valamennyi képviselőnek joga van beadnia módosító indítványt, ha valaki úgy gondolja, hogy ezeket a kivételi köröket egy jobb szabályozással vagy kiegészítő szabályozással erősíteni kellene. Ezzel együtt azt javaslom, hogy kiindulópontnak, mint új rendeletet szavazzuk meg.
T. Mészáros András képviselő: Jegyző úr az előbb utalt rá, hogy azért kell a rendelet, hogy valamilyen szinten azért az ingatlanok, illetve a közterület rendben tartását ki is lehessen kényszeríteni. Az is látszik, hogy ennek a kényszerítésnek van most már kivétele: az Alsó utca és Felső utca. Ezt a kivétel rendszert a Tárnoki úton, a Riminyáki úton és a Lőcsei úton stb. is meg kell vizsgálni, ahol meg az árok takarításával kapcsolatos szituációk merülnek fel. Tehát ezt rendezni kellene, akkor lenne megnyugtató a rendelet elfogadása, hogyha ezeket a speciális helyzeteket egész Érd tekintetében rendezik. Akár helyrajzi számra, illetve házszámra lebontva meg lehetne csinálni, bár ez több munkával járna, de legalább egyértelmű lenne, hogy mi az, amit valóban elvárunk az itt élő emberektől, a használóktól.
Dr. Csőzik László polgármester: Valójában szerintem két irány van, az egyik, amit említettél, és én is céloztam rá, hogy szinte egyedileg lebontva elmenni a háztartásokig és felsorolni helyrajzi számról, helyrajzi számra, vagy utca és házszámra, hogy ki az, aki nem esik ebbe a körbe, ki az, aki beleesik, de ez szinte lehetetlen feladat. Úgy kell eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, tehát valamifajta olyan főszabályt próbálunk meg itt megfogalmazni, hogy természetesen ez a kötelem akkor igaz, hogyha egy átlagos embernek egy átlagos ingatlan előtti területét kell megtisztítani. Az teljesen kizárt, amit képviselőnő mond, hogy a speciális szabályozás miatt a nagy méretű közterületnek a rendbetételét is ráoktrojáljuk a lakosra. Tehát olyan meghatározása kellene ennek a kötelemnek, ami azt fejezi ki, hogy csak abban az esetben, ami még a normális kategóriába illik bele.
Simó Károly képviselő: Nem kell házszámokra lebontva, lehet olyan általános szabályokat, ami ebbe az irányba el is indult egyébként. A 4. § e) pontban felolvasnám: ,,az ingatlanhasználó köteles gondoskodni az ingatlana előtti, melletti közterületen levő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartásáról, kivéve élővízfolyások.” Alpolgármester úr szerint az élővízfolyásba beleértendő a fő vízgyűjtő és mondjuk egy kibetonozott árok. Az élővízfolyás esetében konkrétan például patakról van szó, tehát ezt kellene pontosítani.
Dr. Csőzik László polgármester: Az ingatlanok kezelésére szerintem ez a jogszabály most már lehetőséget fog biztosítani, úgyhogy a szerint járunk el. A 4. § (1) bekezdésének az e) pontjában, a kivéve élővízfolyások - hogyha tényleg azt akarjuk, amit a képviselő úr mond, hogy mondjuk a betonvályús csapadékvíz-elvezetőnek a tisztítása, akkor szerepeltetni kellene.
Dr. Bács István képviselő: A Bethlen Gábor és a Hunyadi János utcák sarkán van két platánfa, amelyikről minden évben lehullik rengeteg levél és az ottani tulajdonos gyűjti össze az élő vízből a levelet, vagy pedig az élővízfolyás fölé terít egy nejlont, hogy ne is essen bele, nehogy máshol dugulás okozzon, tehát nagyon felelősen jár el. Ezt minden évben összegyűjti és bezsákolja, de nyilvánvaló, hogy ennyi zöldzsákot ő nem kap. Kihelyezi átlátszó zsákba egyébként a nem kötelezően összegyűjtött leveleket, majd ezt természetesen nem viszi el tőle a zöldhulladék szállítás alkalmával a szolgáltató, mondván nem zöld zsákban van. Ezekről a hatalmas fákról annyi levél lejön, hogy elviszi egyébként mind a 15 zsákját. Kérdésem a 4. § (1) bekezdés a) pontjában, hogy mit jelent az ingatlan előtti - melletti közterület? Mit jelent a melletti szó, mert egy ha mondjuk egy ingatlan saroktelek, akkor mind a kettő utcafrontnak számít, tehát nincs olyan, hogy melletti. A 4. § (4) bekezdésében mit jelent egy üzlet körüli terület? Az intézmények körüli területeket le kellene határolni, hogy ki a felelős. Ahol az van, hogy van egy társasház, ott a társasház köteles egyébként rendben tartani, vagy pedig az üzlet üzemeltetője és ehhez kapcsolódóan, szintén nem lehet eldönteni, hogy ki a felelős.
Dr. Csőzik László polgármester: Erre két megközelítésem van. Az egyik, hogy megint előjön az a probléma, hogy tűpontosan akarjuk szabályozni, miközben olyan életviszonyokról van szó, amelyeket jóformán lehetetlen megoldani. A másik pedig, hogy visszahivatkozik ez a bekezdés az (1) bekezdésre és abból szerintem, mivel az ingatlanhasználó általános jellegű szabályozásánál ezt viszonylag jól lekezeljük a normaszövegben, szerintem az, mint irányadó segít eligazodni. De még egyszer mondom, a tű pontosságot elvárni ettől a rendelettől eléggé nehézkes lesz. A mellett én azt gondolom, de majd a jegyző úr mindjárt kijavít, már akkor szerintem a sarok teleknél is csak egy helyen van általában bejárat, tehát a másik oldalon elhúzódik.
Dr. Feik Csaba jegyző: Igaza van képviselő úrnak ugyan, hogy az is az ingatlan előtti közterületnek számít, ugyanakkor a jogalkalmazás során azért gyakran okoz problémát, hogy úgy értelmezi valaki, hogy az ingatlan előtti közterület a kapuval érintő közterületet jelenti és a melletti egy saroktelek esetében kimarad, tehát ezt szeretnénk kiküszöbölni, amennyire lehet.
Antunovits Antal képviselő: Az 1-es választókerületben az Alsó utcánál, Teréz utcánál az a legfontosabb, mint tudja polgármester úr, hogy ebben az utcában a fákról lehulló levelek ott találkoznak az ároknál. Megemlíteném Ófaluban a Fő utca Felső utcai részen, ahol árok van, elméletileg a vízgyűjtő területről minden alkalommal nagy mennyiségű hordalékot hord be az árokba, eddig még nagy szerencsénk volt, hogy az ÉKFI ezeket az árkokat kipucolta, de szeretném ezeket feltüntetni, tehát itt a Szapáry utca, Arató utca, a Zsilip árok is elméletileg nagy vízgyűjtőterület. Az Arató utcában 3 és fél méterre van a burkolt árok, ugyanúgy a Felső utcán is. A Dózsa György, József Attila, Sugár utca és Kerülő utcáról a Hősök tere az összes területről oda hordja bele. Elméletileg a lakosoknak kellene ezeket az árkokat kipucolni, ezért kérném, hogy ezek az árkok bekerüljenek ebbe a rendszerbe, hogy az ÉKFI végezze el a munkát.
Tetlák Örs alpolgármester: Nekem lenne egy olyan kérésem, ahogy a polgármester úr az előbb már említette, hogy ezt tekintsük kiindulási alapnak. Most már elmentünk egyebek napirendbe, hogy tényleg utca-házszámról vitatkozunk. Szerintem elfogadható kiindulási alapnak ez a rendelet. Egyébként nyilvánvaló, hogy lesznek pontosítások benne. Küldjük el ezeket, minden képviselő ismeri a saját körzetét, tudja pontosan melyik az az élethelyzet, ami nem egészen felel meg annak, ami egyébként alapszabályként rögzítve van a rendeletben. Akkor nem lesznek nyilván kamerák, de a végeredmény ugyanaz tud lenni, tehát hogy a kivételeket jól fogjuk tudni kezelni akkor is, ha nem húzzuk az időt.
T. Mészáros András képviselő: Ezeknek az árkoknak, utaknak és járdáknak van mélysége és keresztmetszete. Határozzák meg ez alapján, valamint a telekhatártól lévő távolság alapján.
Dr. Csőzik László polgármester: A szabályozási cél nemes, de biztos, hogy van 10-15%-a háztartásoknak, amely valamilyen oknál fogva egyszerűen képtelen saját maga megoldani ezt a kötelmet. Rendet szeretnénk az Alsó utcán és Felső utcán is. Amennyiben mentesítjük ennek a két utcának a lakóit teljes egészében, akkor az ÉKFI-re telepítünk plusz feladatot. Igyekszünk a méltányolható élethelyzeteket mindig figyelembe venni ezután is.
Dr. Bács István képviselő: Maximálisan megértem, amit polgármester úr mond és abban az esetben maximálisan is tudnám elfogadni, hogyha mondjuk ezt két héttel ezelőtt kezdték volna kidolgozni és mondjuk holnaputánra kész kellene, hogy legyen. De volt rá 3 év, hogy ezt alaposan kimunkálja a Hivatal, pláne úgy, hogy visszacsatoljak az előző hozzászólásomhoz, ahol az üzleteket úgy kötelezzük a körülöttük lévő területek rendben tartására, hogy gazdasági szereplők esetén 2.000.000 forintos bírság szabható ki. El lehet őket lehetetleníteni ezzel. A 3. § (7) bekezdése szerint: ,,A közterületen elhelyezett hirdetmény, plakát eltávolítása annak a feladata, aki azt elhelyezte. Amennyiben az azt elhelyező személye ismeretlen, az eltávolítás annak a kötelezettsége, akinek érdekében a kihelyezés történt.” Ha jól tudom, akkor erre már van magasabb szintű döntés, hogy azt nem feltétlenül lehet megbüntetni, akinek vélelmezetten az érdekében kihelyezhették. Hiszen kinek az érdekében helyezték ki? Hogy azt lejárassák, tehát annak az érdekében van-e kihelyezve, aki kihelyezte, vagy pedig ő reklámozta a sajátját? Ezt már ezt nagyon nehéz eldönteni. Ha kötelezett - tehát aki kihelyezte, illetve akinek az érdekében kihelyezték - e kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az ÉKFI végzi el a feladatot. Tehát miután kötelezettről beszélnek, fennáll egy egyetemleges felelősség ebben a kérdésben, hiszen nem dönthető el, hogy ki helyezte ki, vagy kinek az érdekében van kihelyezve, ha nem ő valószínűleg annak a költségére fogja lekaparni, akinek az érdekében kirakták. Itt külön szankciók már nincsenek meghatározva. Az ÉKFI megcsinálja ugyanannyiért, amennyiért én is meg tudnám csináltatni.
Dr. Csőzik László polgármester: Ezzel egyetértek, nem mindig lehet kitalálni, de például gondolj bele, hogyha eltörölnék a rezsicsökkentést, akkor kinek az érdekében van kitéve a plakát? A CÖF, a Fidesz, az ellenzék, vagy mások érdekében? Amit képviselő úr feszegetett, hogy magasabb szintű jogszabály, illetve a bírói gyakorlat ezt rendezhette, erre vonatkozóan rendelkezünk esetleg tudással? Véleményem szerint induljunk el ezzel a mostani verzióval, a gyakorlati tapasztalatot összegyűjtjük és később módosítást fogadunk el, hogyha olyan mértékben gyűlnek össze esetleg szabályozási kiegészítő javaslatok, amik ezt indokolttá teszik.
Tetlák Örs képviselő: A közterületen álló fák tekintetében készül egy részletesebb szabályozás, ami a város területén létező védett területek és védelemre igényt tartó vagy már védelem alá vont növényekkel való törődést fogja részleteiben kidolgozni.
Dr. Csőzik László polgármester: Volt a módosító javaslat, hogy a közterületen ne lehessen autót mosni, és ez egy jó javaslat volt, úgyhogy be is fogadtuk. Mivel további kérdés, észrevétel, hozzászólás nem érkezett, felteszi szavazásra a határozati javaslatot.
Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:
„Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- A rendelet hatálya
- §
A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a 2. § d) pontja szerinti ingatlanhasználók ingatlanok és közterületek tisztán tartásával, köztisztasággal összefüggő tevékenységére.
- Fogalom-meghatározások
- §
E rendelet alkalmazásában:
- a) köztisztasággal összefüggő feladatok: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóingatlanok és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más ingatlanok, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek – , valamint a közterületek tisztán tartása;
- b) kertszerű használat: bozótmentesítés, kúszó-futó növények karbantartása, ingatlanhatáron belül tartása, gondozása, sarjról, magról kelt fás szárú újulatok eltávolítása;
- c) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára, a tulajdonos által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat, továbbá a közutat, járdát szegélyező, és a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület, azok állapotától függetlenül;
- d) ingatlanhasználó: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.
- A köztisztasággal összefüggő és egyes közterület-fenntartási feladatok ellátására vonatkozó szabályok
- §
(1) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) - a 4. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (a továbbiakban: ÉKFI) útján gondoskodik a tulajdonában vagy használatában lévő közterületek tisztán tartásáról.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a Közgyűlés az ÉKFI útján gondoskodik különösen:
- a) a közterületek (utak, utcák, terek, parkok, kerékpárutak, buszvárók, parkolók) szervezett, rendszeres tisztán tartásáról, általános jellegű takarításáról,
- b) a közutak hó- és síkosság-mentesítéséről,
- c) a zöldterületek tisztán tartásáról, a fakivágással és növénytelepítéssel, parkosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(3) Az ÉKFI a gondozatlan járdaszakaszok, átereszek vagy nyílt árkok tisztítását Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) megrendelése vagy hatósági eljárásban hozott határozat alapján az ingatlanhasználó költségére elvégezteti. Az ÉKFI az árkok, átereszek tisztán tartásából származó földet és egyéb hulladékot a bejelentéstől számított 10 munkanapon belül elszállítja.
(4) Vis maior helyzet esetén az ingatlanhasználó gondatlanságából, a szabálytalan, szakszerűtlen műszaki kivitelezésből eredő vízelvezető áteresz-dugulásokat, továbbá a szükséges ároknyitásokat az ÉKFI köteles azonnali munkavégzés útján, az ingatlanhasználó költségére elhárítani, elvégezni.
(5) Az ÉKFI az ingatlanhasználó kérésére és költségére elvégezheti az ingatlan előtti csapadékvíz-elvezető árok, továbbá gyalogos- és járműbehajtók átereszeinek használhatósága, működőképességének fenntartása érdekében azok felújítását, karbantartását és a rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkákat.
(6) A közúti közlekedés biztonsága érdekében az Önkormányzat megrendelésére az ÉKFI elvégzi az útkereszteződések, egyéb közlekedési helyek beláthatóságát akadályozó fa, illetve növényzet eltávolítását.
(7) A közterületen elhelyezett hirdetmény, plakát eltávolítása annak a feladata, aki azt elhelyezte. Amennyiben az azt elhelyező személye ismeretlen, az eltávolítás annak a kötelezettsége, akinek érdekében a kihelyezés történt. Amennyiben a kötelezett e kötelezettségének nem tesz eleget, a költségére az ÉKFI végzi el a feladatot.
- Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása
- §
(1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni:
- a) az ingatlana előtti, melletti közterület (járda, zöldsáv) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, az ott lévő növényzet ápolásáról, a fű nyírásáról, gyommentes állapotának folyamatos fenntartásáról,
- b) az ingatlanáról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló vagy oda benövő ágak, bokrok és sövények megfelelő nyeséséről oly módon, hogy biztosított legyen a gyalogos, illetve a közúti forgalom zavartalansága, a közúti jelzések és az úttartozékok láthatósága,
- c) az ingatlana előtti, melletti közterületre ültetett növényzet szakszerű gondozásáról, megfelelő nyeséséről és – amennyiben az járda- vagy útkereszteződést is érint – a járda- vagy útkereszteződések esetén a beláthatóság biztosításáról 0,8 és 2,5 méter magasság között,
- d) az ingatlana előtti, melletti járdaszakasz hó- és síkosság-mentesítéséről,
- e) az ingatlana előtti, melletti közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek – kivéve élővízfolyások – tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról az úttestig terjedő teljes területen.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat úgy kell elvégezni, hogy a járda vagy útburkolat ne rongálódjon, továbbá a terepszint ne változzon.
(3) A felhalmozott havat az út tulajdonosa (kezelője, fenntartója), illetve az ingatlanhasználó úgy köteles eltávolítani vagy elhelyezni, hogy a közlekedés zavartalansága biztosított legyen.
(4) A szórakoztató-, vendéglátó- és elárusító helyek, üzletek, kereskedelmi és szolgáltató egységek, intézmények körüli területet az (1) bekezdésben foglaltak szerint a használó (üzemeltető) köteles naponta nyitásig, de legkésőbb 7:00 óráig feltakarítani és a nyitvatartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, a hulladékot eltávolítani, a hó- és síkosság-mentesítést elvégezni, valamint eltávolítani a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat. A használó (üzemeltető) köteles a létesítmény bejárata előtt csikkbedobót és hulladékgyűjtőt kihelyezni és azokat rendszeresen üríteni, a portálok ablakait, a cégtáblákat folyamatosan tisztán tartani. Egyebekben az használó (üzemeltető) kötelezettségeire az (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Az ingatlanhasználó – amennyiben a járdaszakaszt maga létesítette és jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik – köteles az ingatlana előtti járdaszakasz karbantartásáról és állagmegóvásáról gondoskodni.
(6) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanát folyamatosan tisztán tartani, gyommentesítéséről és kertszerű használatáról gondoskodni.
- Közterületi faültetés
- §
(1) Közterületen az ingatlanhatártól az úttestig terjedő teljes területen történő faültetés kizárólag közútkezelői hozzájárulás birtokában végezhető, amely Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál kérelmezhető az erre rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Közterületi légvezeték alá kizárólag alacsonyra növő, gömb lombkoronájú fafajta ültethető. A közterület azon részére, ahol légvezeték nem található, oszlopos lombkoronájú fafajta ültethető.
(3) Közterületen az útkereszteződésektől számított 5 méteren belül sövény, cserje és bokor nem telepíthető.
- Közterületi hulladékgyűjtés
- §
(1) Érd Megyei Jogú Város közterületein hulladékot eldobni, vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül hulladékot (építési és más törmeléket, kerti nyesedéket, egyéb hulladékot) lerakni, a közterületen lévő berendezési tárgyat, fát vagy egyéb növényt beszennyezni, rongálni tilos. Az árkokba, csatornákba, folyókákba, átereszekbe zöldhulladékot, zöldnyesedéket, falevelet, egyéb hulladékot elhelyezni tilos.
(2) Közterületen hulladékot csak az arra a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetbe szabad elhelyezni.
- A közterület használatából eredő köztisztasági feladatok
- §
(1) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (különösen építési, szerelési, árusítási munkákra) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét legalább 2 méteres körzetben az engedélyes köteles tisztán tartani. Ha az építési munkálatok végzése során olyan építési törmelék, egyéb hulladék keletkezik, amelyet a közterületen tárolnak, úgy azt 72 órán belül el kell szállítani. A hulladékot az elszállítás időpontjáig konténerben vagy egyéb zárt tárolótérben, közterület-használati engedély birtokában kell tárolni.
(2) Építkezésnél, vagy a közterület egyéb módon történő igénybevételénél a fákat, növényeket és létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni, illetve az eredeti állapotot helyreállítani.
(3) Közterületen a gépjárművek mosása tilos.
(4) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásával, valamint szállításával a közterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal eltakarítani. Az anyagok lerakásánál, mozgatásánál ügyelni kell arra, hogy a zöldterületen lévő felszerelési tárgyak, fák, cserjék, egyéb növények szabadon maradjanak, meg ne rongálódjanak.
- Csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos köztisztasági szabályok
- §
(1) A közterület tisztán tartása érdekében a járdaszakasz melletti nyílt árok feltöltése vagy lefedése kizárólag a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
(2) Amennyiben az ingatlanhasználó a járdaszakasz melletti nyílt árok feltöltését vagy lefedését a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül végezte el, és az eredeti állapotot felszólításra nem állítja helyre, az ingatlanhasználó költségére az ÉKFI az eredeti állapotot helyreállítja.
(3) Járműbehajtók átereszeinek építése és annak tisztán tartása minden esetben az ingatlanhasználó kötelezettsége. A csapadékvíz-elvezető árkokat betömni, a víz elfolyását korlátozni és megakadályozni tilos. A közterületre, csapadékvíz-elvezető árokba, csapadékvíz-elvezető csatornába szennyvizet ereszteni szigorúan tilos.
(4) A csapadékvizet az ingatlanokról a szennyvíz-elvezető csatornába belevezetni tilos.
(5) A csapadékvíz szennyvíz-elvezető csatornába történő bevezetésének kivizsgálása céljából az ingatlanhasználó köteles az illetékes hatóság ügyintézőjét vagy a szolgáltató munkatársát az ingatlanára beengedni és az ellenőrzés lefolytatását tűrni. Az ingatlanhasználó az eljárás során a hatóság kérésére az ingatlan csapadékvíz-elvezetésével és szennyvíz-csatornára való rákötésével kapcsolatosan a rendelkezésére álló dokumentumokat köteles bemutatni.
- Egyéb rendelkezések
- §
A piacok és vásárterek köztisztasági feladatainak ellátása az üzemeltető feladata. A tisztán tartási kötelezettség a piac által elfoglalt összes közterületre is érvényes.
- A köztisztaság rendjének megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok
- §
(1) A köztisztasági kötelezettségek teljesítését Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közterület-felügyelője ellenőrzi.
(2) Az ingatlanok és közterületek tisztán tartásával kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.
- §
(1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi, természetes személy esetén 200.000,-Ft-ig, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 2.000.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Ha a közterület-felügyelő a 4. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontja, a 6. § (1) bekezdése, vagy a 8. § (1) bekezdése megsértését észleli, 72 órás határidővel, amennyiben a 4. § (1) bekezdés d) pontjának megsértését észleli, 24 órás határidővel felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a rendeletben foglaltak betartására.
(3) A 4. § (1) bekezdésének, a 8. § (1) bekezdésének, valamint a 6. § (1) bekezdésének közterületen történő megszegése esetén helyszíni bírság kiszabásának van helye.
(4) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.
(5) A közigazgatási, illetve helyszíni bírság megfizetésének határideje az arról szóló döntés közlésétől számított harminc nap.
- Záró rendelkezések
- §
(1) Hatályát veszti az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról, és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 23/2005. (VII.1.) önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 34/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet 3. alcíme.
- §
Ez a rendelet 2022. november 15-én lép hatályba.
|
Dr. Feik Csaba jegyző |
Dr. Csőzik László polgármester
|
”
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének jelenlévő 14 tagja 11 igen szavazattal, 3 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül az alábbi határozatot hozta:
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése
29/2022. (X. 28.) önkormányzati rendelete
az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról
Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- A rendelet hatálya
- §
A rendelet hatálya kiterjed Érd Megyei Jogú Város közigazgatási területén a 2. § d) pontja szerinti ingatlanhasználók ingatlanok és közterületek tisztán tartásával, köztisztasággal összefüggő tevékenységére.
- Fogalom-meghatározások
- §
E rendelet alkalmazásában:
- a) köztisztasággal összefüggő feladatok: az egyes ingatlanok – ezen belül különösen a lakóingatlanok és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más ingatlanok, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek – , valamint a közterületek tisztán tartása;
- b) kertszerű használat: bozótmentesítés, kúszó-futó növények karbantartása, ingatlanhatáron belül tartása, gondozása, sarjról, magról kelt fás szárú újulatok eltávolítása;
- c) közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára, a tulajdonos által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat, továbbá a közutat, járdát szegélyező, és a közúti forgalmat irányító vagy elválasztó, részben vagy egészben növényzettel borított közterület, azok állapotától függetlenül;
- d) ingatlanhasználó: az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.
- A köztisztasággal összefüggő és egyes közterület-fenntartási feladatok ellátására vonatkozó szabályok
- §
(1) Érd Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése (a továbbiakban: Közgyűlés) - a 4. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az Érdi Közterület-fenntartó Intézmény (a továbbiakban: ÉKFI) útján gondoskodik a tulajdonában vagy használatában lévő közterületek tisztán tartásáról.
(2) Az (1) bekezdésben megjelölt feladatok ellátása érdekében a Közgyűlés az ÉKFI útján gondoskodik különösen:
- a) a közterületek (utak, utcák, terek, parkok, kerékpárutak, buszvárók, parkolók) szervezett, rendszeres tisztán tartásáról, általános jellegű takarításáról,
- b) a közutak hó- és síkosság-mentesítéséről,
- c) a zöldterületek tisztán tartásáról, a fakivágással és növénytelepítéssel, parkosítással kapcsolatos feladatok ellátásáról.
(3) Az ÉKFI a gondozatlan járdaszakaszok, átereszek vagy nyílt árkok tisztítását Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) megrendelése vagy hatósági eljárásban hozott határozat alapján az ingatlanhasználó költségére elvégezteti. Az ÉKFI az árkok, átereszek tisztán tartásából származó földet és egyéb hulladékot a bejelentéstől számított 10 munkanapon belül elszállítja.
(4) Vis maior helyzet esetén az ingatlanhasználó gondatlanságából, a szabálytalan, szakszerűtlen műszaki kivitelezésből eredő vízelvezető áteresz-dugulásokat, továbbá a szükséges ároknyitásokat az ÉKFI köteles azonnali munkavégzés útján, az ingatlanhasználó költségére elhárítani, elvégezni.
(5) Az ÉKFI az ingatlanhasználó kérésére és költségére elvégezheti az ingatlan előtti csapadékvíz-elvezető árok, továbbá gyalogos- és járműbehajtók átereszeinek használhatósága, működőképességének fenntartása érdekében azok felújítását, karbantartását és a rendelet 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkákat.
(6) A közúti közlekedés biztonsága érdekében az Önkormányzat megrendelésére az ÉKFI elvégzi az útkereszteződések, egyéb közlekedési helyek beláthatóságát akadályozó fa, illetve növényzet eltávolítását.
(7) A közterületen elhelyezett hirdetmény, plakát eltávolítása annak a feladata, aki azt elhelyezte. Amennyiben az azt elhelyező személye ismeretlen, az eltávolítás annak a kötelezettsége, akinek érdekében a kihelyezés történt. Amennyiben a kötelezett e kötelezettségének nem tesz eleget, a költségére az ÉKFI végzi el a feladatot.
- Az ingatlanok és közterületek tisztán tartása
- §
(1) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni:
- a) az ingatlana előtti, melletti közterület (járda, zöldsáv) úttestig terjedő teljes területének gondozásáról, tisztán tartásáról, az ott lévő növényzet ápolásáról, a fű nyírásáról, gyommentes állapotának folyamatos fenntartásáról,
- b) az ingatlanáról a gyalogjárda és az úttest fölé nyúló vagy oda benövő ágak, bokrok és sövények megfelelő nyeséséről oly módon, hogy biztosított legyen a gyalogos, illetve a közúti forgalom zavartalansága, a közúti jelzések és az úttartozékok láthatósága,
- c) az ingatlana előtti, melletti közterületre ültetett növényzet szakszerű gondozásáról, megfelelő nyeséséről és – amennyiben az járda- vagy útkereszteződést is érint – a járda- vagy útkereszteződések esetén a beláthatóság biztosításáról 0,8 és 2,5 méter magasság között,
- d) az ingatlana előtti, melletti járdaszakasz hó- és síkosság-mentesítéséről,
- e) az ingatlana előtti, melletti közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek – kivéve élővízfolyások – tisztán tartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról az úttestig terjedő teljes területen.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt feladatokat úgy kell elvégezni, hogy a járda vagy útburkolat ne rongálódjon, továbbá a terepszint ne változzon.
(3) A felhalmozott havat az út tulajdonosa (kezelője, fenntartója), illetve az ingatlanhasználó úgy köteles eltávolítani vagy elhelyezni, hogy a közlekedés zavartalansága biztosított legyen.
(4) A szórakoztató-, vendéglátó- és elárusító helyek, üzletek, kereskedelmi és szolgáltató egységek, intézmények körüli területet az (1) bekezdésben foglaltak szerint a használó (üzemeltető) köteles naponta nyitásig, de legkésőbb 7:00 óráig feltakarítani és a nyitvatartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, a hulladékot eltávolítani, a hó- és síkosság-mentesítést elvégezni, valamint eltávolítani a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagokat. A használó (üzemeltető) köteles a létesítmény bejárata előtt csikkbedobót és hulladékgyűjtőt kihelyezni és azokat rendszeresen üríteni, a portálok ablakait, a cégtáblákat folyamatosan tisztán tartani. Egyebekben az használó (üzemeltető) kötelezettségeire az (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(5) Az ingatlanhasználó – amennyiben a járdaszakaszt maga létesítette és jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik – köteles az ingatlana előtti járdaszakasz karbantartásáról és állagmegóvásáról gondoskodni.
(6) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanát folyamatosan tisztán tartani, gyommentesítéséről és kertszerű használatáról gondoskodni.
- Közterületi faültetés
- §
(1) Közterületen az ingatlanhatártól az úttestig terjedő teljes területen történő faültetés kizárólag közútkezelői hozzájárulás birtokában végezhető, amely Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál kérelmezhető az erre rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Közterületi légvezeték alá kizárólag alacsonyra növő, gömb lombkoronájú fafajta ültethető. A közterület azon részére, ahol légvezeték nem található, oszlopos lombkoronájú fafajta ültethető.
(3) Közterületen az útkereszteződésektől számított 5 méteren belül sövény, cserje és bokor nem telepíthető.
- Közterületi hulladékgyűjtés
- §
(1) Érd Megyei Jogú Város közterületein hulladékot eldobni, vagy a közterületet más módon beszennyezni, oda engedély nélkül hulladékot (építési és más törmeléket, kerti nyesedéket, egyéb hulladékot) lerakni, a közterületen lévő berendezési tárgyat, fát vagy egyéb növényt beszennyezni, rongálni tilos. Az árkokba, csatornákba, folyókákba, átereszekbe zöldhulladékot, zöldnyesedéket, falevelet, egyéb hulladékot elhelyezni tilos.
(2) Közterületen hulladékot csak az arra a célra rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetbe szabad elhelyezni.
- A közterület használatából eredő köztisztasági feladatok
- §
(1) A közterület rendeltetésétől eltérő célra (különösen építési, szerelési, árusítási munkákra) történő használata esetén a használattal érintett terület közvetlen környezetét legalább 2 méteres körzetben az engedélyes köteles tisztán tartani. Ha az építési munkálatok végzése során olyan építési törmelék, egyéb hulladék keletkezik, amelyet a közterületen tárolnak, úgy azt 72 órán belül el kell szállítani. A hulladékot az elszállítás időpontjáig konténerben vagy egyéb zárt tárolótérben, közterület-használati engedély birtokában kell tárolni.
(2) Építkezésnél, vagy a közterület egyéb módon történő igénybevételénél a fákat, növényeket és létesítményeket védőburkolattal kell körülvenni. A rongálásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni, illetve az eredeti állapotot helyreállítani.
(3) Közterületen a gépjárművek mosása tilos.
(4) Ha bármely szállítmány fel- vagy lerakásával, valamint szállításával a közterület beszennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt a fel- vagy lerakás elvégzése után azonnal eltakarítani. Az anyagok lerakásánál, mozgatásánál ügyelni kell arra, hogy a zöldterületen lévő felszerelési tárgyak, fák, cserjék, egyéb növények szabadon maradjanak, meg ne rongálódjanak.
- Csapadékvíz elvezetésével kapcsolatos köztisztasági szabályok
- §
(1) A közterület tisztán tartása érdekében a járdaszakasz melletti nyílt árok feltöltése vagy lefedése kizárólag a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.
(2) Amennyiben az ingatlanhasználó a járdaszakasz melletti nyílt árok feltöltését vagy lefedését a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül végezte el, és az eredeti állapotot felszólításra nem állítja helyre, az ingatlanhasználó költségére az ÉKFI az eredeti állapotot helyreállítja.
(3) Járműbehajtók átereszeinek építése és annak tisztán tartása minden esetben az ingatlanhasználó kötelezettsége. A csapadékvíz-elvezető árkokat betömni, a víz elfolyását korlátozni és megakadályozni tilos. A közterületre, csapadékvíz-elvezető árokba, csapadékvíz-elvezető csatornába szennyvizet ereszteni szigorúan tilos.
(4) A csapadékvizet az ingatlanokról a szennyvíz-elvezető csatornába belevezetni tilos.
(5) A csapadékvíz szennyvíz-elvezető csatornába történő bevezetésének kivizsgálása céljából az ingatlanhasználó köteles az illetékes hatóság ügyintézőjét vagy a szolgáltató munkatársát az ingatlanára beengedni és az ellenőrzés lefolytatását tűrni. Az ingatlanhasználó az eljárás során a hatóság kérésére az ingatlan csapadékvíz-elvezetésével és szennyvíz-csatornára való rákötésével kapcsolatosan a rendelkezésére álló dokumentumokat köteles bemutatni.
- Egyéb rendelkezések
- §
A piacok és vásárterek köztisztasági feladatainak ellátása az üzemeltető feladata. A tisztán tartási kötelezettség a piac által elfoglalt összes közterületre is érvényes.
- A köztisztaság rendjének megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezmények és eljárási szabályok
- §
(1) A köztisztasági kötelezettségek teljesítését Érd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közterület-felügyelője ellenőrzi.
(2) Az ingatlanok és közterületek tisztán tartásával kapcsolatos hatósági eljárás lefolytatása a jegyző hatáskörébe tartozik.
- §
(1) Aki e rendeletben foglaltakat megszegi, természetes személy esetén 200.000,-Ft-ig, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén 2.000.000,-Ft-ig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.
(2) Ha a közterület-felügyelő a 4. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontja, a 6. § (1) bekezdése, vagy a 8. § (1) bekezdése megsértését észleli, 72 órás határidővel, amennyiben a 4. § (1) bekezdés d) pontjának megsértését észleli, 24 órás határidővel felhívja az ingatlanhasználó figyelmét a rendeletben foglaltak betartására.
(3) A 4. § (1) bekezdésének, a 8. § (1) bekezdésének, valamint a 6. § (1) bekezdésének közterületen történő megszegése esetén helyszíni bírság kiszabásának van helye.
(4) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult.
(5) A közigazgatási, illetve helyszíni bírság megfizetésének határideje az arról szóló döntés közlésétől számított harminc nap.
- Záró rendelkezések
- §
(1) Hatályát veszti az ingatlanok és közterületek tisztán tartásáról, és a szervezett hulladékkezelési közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 23/2005. (VII.1.) önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti a közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek megszegésének jogkövetkezményeiről szóló 34/2013. (XI.7.) önkormányzati rendelet 3. alcíme.
- §
Ez a rendelet 2022. november 15-én lép hatályba.
|
Dr. Feik Csaba jegyző |
Dr. Csőzik László polgármester |
A rendelet módosítási javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:
|
Andrasek Mónika |
Távol |
|
Antunovits Antal |
Nem |
|
Dr. Asztalos Éva |
Igen |
|
Dr. Bács István |
Nem |
|
Balla Imre |
Igen |
|
Csépán István |
Igen |
|
Dr. Csőzik László |
Igen |
|
Csornainé Romhányi Judit |
Igen |
|
Demjén Attila |
Távol |
|
Fülöp Sándorné |
Távol |
|
Gál Alex |
Igen |
|
Gregus László |
Igen |
|
Lengyel Péter |
Igen |
|
Simó Károly |
Nem |
|
Szűcs Gábor |
Igen |
|
Tekauer Norbert |
Igen |
|
Tetlák Örs |
Igen |
|
T. Mészáros András |
Távol |