Dr. Csőzik László polgármester: A kormánymegbízott úr, dr. Tarnai Richárd úr javaslattal élt, hogy az előterjesztésben szereplő disztinkciókkal és javaslatokkal megspékelve vegyük fontolóra azt, hogy a következő alkalommal, hogyan járjunk el igazgatási szünet esetében.


Dr. Konkoly Zita jegyző: A Kormányhivatal látja el a törvényességi felügyeletet az önkormányzatok fölött. A Kormányhivatalnak több lehetősége van arra, hogy valamilyen eszközt alkalmazzon annak érdekében, hogy ezt a működést, illetve a szervezetnek a döntéshozatali eljárását vizsgálja és erre javaslatot tegyen, amennyiben úgy tapasztalja, hogy az nem megfelelő. Jelen pillanatban az igazgatási szünet vonatkozásában egy javaslattal élt annak érdekében, hogy a Közgyűlés vizsgálja meg az igazgatási szünet jogszerű működtetését, illetve azt a gyakorlatot, amit szeretnénk ebben a Hivatalban meghonosítani. Ennek az a lényege, hogy a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény lehetőséget ad arra, hogy igazgatási szünet keretében adjuk ki a köztisztviselők alapszabadságának 3/5-ét. Ez azért nagyon fontos, mert minden szabadságot elsősorban az esedékessége évében kell kiadni, amennyiben ez nem sikerül, akkor a következő év január 31-éig ezt mindenképpen meg kell tenni. Annak érdekében, hogy a Hivatal működése is közben zökkenőmentesen tudjon folyni, muszáj ezt szervezetten tennünk. Év elején egy szabadságolási terv keretében rögzítjük, hogy milyen időszakban fogunk igazgatási szünetet alkalmazni, hiszen különben követhetetlen, hogy ki mikor veszi ki a szabadságát is. Adott esetben ez az ügymenet szempontjából nem megfelelő működést eredményezhet. Egy kormányrendelet is pontosan szabályozza, hogy a működést ez alatt az idő alatt hogy kell folytatni. A kormányrendelet meghatározza azt az időtartamot, amin belül az igazgatási szünet időszakát rögzíteni kell, igazgatási szünetnek tekinti azt a nyári 5 hetes időszakot, ami a nyári leállásra egyáltalán kijelölhető. Ebből az 5 hétből választottunk 2 hetet és azt a korábbi tapasztalataink alapján választottuk ki, hogy a július utolsó hete, illetve az augusztus első hete lesz ebben az évben az igazgatási szünet a Polgármesteri Hivatalban. Ez azt jelentette, hogy július 26-ától egészen augusztus 8-áig speciális eljárásrend szerint fogadtuk a beérkező ügyiratokat. Elhelyeztünk egy gyűjtőládát a korábbi évek jól bevált hagyományaihoz hasonlóan, ahol az ügyfelek elhelyezhették a beadványaikat. Természetesen a portaszolgálat előtt volt elhelyezve, ebből kifolyólag jelezték is az ügyfelek, hogyha nekik sürgős ügyintézési igényük van. Ez azért volt jelentős számunkra és azért fontosak ezek az információk, mert mint tudjuk, a közigazgatásban nem minden ügy igényel azonnali intézkedést és fontos volt elkülöníteni, hogy mi az, ami sürgős, mi az, amivel azonnal kell foglalkoznunk. Ez volt a személyes leadásnak a módja. A telefonos rendelkezésre állást úgy biztosítottuk, hogy az első héten az automata közölte az ügyfelekkel, hogy igazgatási szünet van és más ügyintézés kezdeményezési formát kell választani, azonban a beérkezett képviselői jelzések alapján úgy döntöttünk, hogy a második héttől a személyes, élőhangos telefonos ügyfélfogadásra is lehetőséget biztosítunk. Fontos hozzátenni, hogy a személyes ügyfélfogadásra a Hivatalban augusztus 9-éig egyébként sem volt lehetőség, hiszen nem állítottuk még vissza a vírushelyzet miatti védelmi intézkedések után az alap működési állapotot. Ezt augusztus 9-ével állítottuk vissza, ahogyan ezt előzetesen  be is jelentettük, illetve a honlapon közzétettük. A postai úton érkezett küldeményeket a postával történt megállapodás alapján augusztus 9-én, tehát az igazgatási szünetet követő első munkanapon fogadta a Polgármesteri Hivatal, vagyis a postai küldemények érkeztetési bélyegzőjén augusztus 9-e szerepelt, ez indítja az ügyintézési határidőt a postai úton érkezett küldeményeknél. Emellett elektronikus ügyintézésre is lehetőség van, ezt olyan formában oldottuk meg, hogy az ügyfélkaput non-stop működtetjük. Jogszabály nem tenné ezt kötelezővé számunkra, tehát hétvégén akár le is kapcsolhatnák a hivatali kaput, de ezt nem tesszük meg annak érdekében, hogy folyamatosan bejöhessen minden ügyfelek által beküldeni szándékozott ügyirat. Ezeknek az elektronikus, az iratátadó rendszerbe történő átvétele szünetelt. Aki elküldte elektronikusan az ügyiratát, vagy társszervek, akik megkerestek minket elektronikus úton, azok nem kaptak meghiúsulási értesítőt, hiszen beérkezett szabályosan a Hivatalba, csak az iratkezelő rendszerbe való átvétele, ami érkezteti és ami beindítja az ügyintézési határidőt, az történt augusztus 9-én egységesen a nem sürgős ügyiratokhoz hasonlóan. Azt kell, hogy mondjam, hogy mi ezt nem véletlenül határoztuk meg így, kiszámoltuk a jogszabály adta lehetőséget, ami úgy szól, hogy elektronikus ügyintézésnél 10 napig semmilyen értesítés sehova nem megy, sem az ügyfélnek, sem a Hivatalnak. A 10. napon kapunk mi értesítést arról, hogy van a hivatali kapun olyan ügyirat, amelyet nem töltöttünk le. Ilyenkor nekünk 5 napunk áll rendelkezésre, hogy ezt az ügyiratot letöltsük, tehát duplán figyelmeztet a rendszer arra, hogy véletlenül se forduljon az elő, hogy akadályoztatjuk az ügyintézési szándékkal a Hivatalhoz fordulókat. Senkit nem zavart ez az értesítő levél, mert ezt én kaptam meg minden éjszaka éjfél és hajnali 1 között, tehát én láttam pontosan azt, hogy milyen iratokról érkezik figyelmeztetés. Mivel ez a 10. napon érkezik, ez legelőször augusztus 2-án érkezett és utána folyamatosan ez az értesítés augusztus 8-áig a parkoló ügyiratokról megérkezett. Valamennyit letöltöttünk augusztus 9-én, tehát a jogszabály adta kereteket kihasználva, a gazdaságos és észerű munkaszervezési folyamat kialakítása érdekében augusztus 9-én töltöttük le. Nagyon fontos volt ez számunkra, hogy ilyen módon szervezzük meg a szabadságok kiadását, mert nagyon komoly anyagi következményei vannak annak, ha nem tudjuk ezt határidőben kiadni. 2019., 2020. és 2021. években a távozó kollégák után 40 millió forint szabadságmegváltást kellett fizetnünk, ez egy nagyon komoly összeg. Azt gondolom, hogy kötelességünk a legjobb munkaszervezési módszereket kialakítani és kötelességemnek éreztem, hogy ezen valahogyan változtassak, hiszen elsősorban a vezetők tudtak élni a szabadságmegváltás lehetőségével. Az ügyintéző kollégáknál többségében kivetetjük távozás előtt a szabadságot, ami nem feltétlenül jó sem a távozó kolléga számára, hogy egyfolytában 2 hónapot távozása előtt szabadságon lesz akkor, amikor a legfontosabb lenne a jelenléte, hogy át tudja adni a feladatait az új kollégának, vagy közben a helyét fel tudjuk tölteni. Tehát ez senkinek nem volt jó. Azt gondolom, hogy törekednünk kell az egységes bánásmód elvének betartására, így igazságos. Hozzá kell tenni azt is, hogy ha a szabadságokat nem ilyen módon adjuk ki, hanem folyamatosan váltják egymást a kollégák, akkor nehézkes átadni a munkát a távozó kollegának, aki éppen szabadságra megy, mert pont váltják egymást. Fogalmuk sem lesz arról, hogy a kolléga mit intézett az adott ügyben, állandó telefonálgatásokra kényszerülnek, ami egyikőjük pihenését sem segíti, tehát nem praktikus. Továbbá az ilyenkor kötelezően elrendelt túlmunka miatt, mivel nem egy munkakört lát el, hanem ellátja a helyettesített kollégának is a feladatait, ezért túlmunka keret keletkezik és ennek a túlmunkának a díjazása sem egy elhanyagolható tétel az említett előbbi időszakban. 3 év vonatkozásában az ilyen szabadidő megváltás elérte a 30 millió Ft-ot, tehát összességében itt nagyon komoly kiadásokról van szó, amit szerintem, hogyha a jogszabályok adta lehetőséget kihasználjuk és betartjuk az ott leírt előírásokat, akkor lehet ésszerűbben, gazdaságosabban is kivitelezni, ezért döntöttünk úgy, hogy ebben az évben kétszer rendelünk el igazgatási szünetet. Mint tudjuk, márciusban történt ennek az elrendelése. Közgyűlési hatáskörben eljárva, a veszélyhelyzetre tekintettel polgármester úr hozta meg előzetes véleményeztetés alapján ezt a határozatát. A nyári 2 hetes időszakon túl decemberben lesz még egy lényegesen rövidebb időszak. Minden esetben fontosnak tartjuk a határidők betartását, erre különösen figyeltünk most is. Kétségtelen, hogy a honlapon - hogy az ügyfelek számára egyértelmű legyen, hogy hogyan intézik ügyeiket -, azt tettük közzé, hogy nem fogadjuk az elektronikus ügyiratokat. A Kormányhivatal valószínűleg - mivel ezt sérelmezte a javaslatában - ebből azt feltételezte, hogy teljesen bezártunk, ami nem igaz, mert fogadtuk az ügyiratokat és ráadásul kvázi ügyelet is működött, csak nem bejelentett módon. Majdnem minden szervezeti egységünknél dolgoztak, ahol pedig nagyon rövid határidők vannak, ott maga az irodavezető állt személyesen rendelkezésre és fogadta a beérkező ügyeket és döntött arról, hogy azonnali intézkedést kér-e - mivel voltak otthon olyan szabadságot töltő kollégák, akik rendelkezésre álltak -, vagy pedig ráér az igazgatási szünet után. Egyébként valóban ügyintézésre elsősorban mi magunk vállalkoztunk polgármester úrral, ő fogadta a [email protected] érkező panaszokat és bejelentéseket, én pedig a [email protected] érkezőket. Olyan rendszerességgel olvastam, hogy a telefonomon azonnal megjelent az üzenet és azonnal intézkedtem. Volt is erre példa önkormányzati ügyben, sikeresen együttműködött a Hivatal, a területi képviselő, polgármester úr, alpolgármester urak, Megoldottuk az ügyet eredményesen. Hiszen aki megírta a telefonszámát, visszahívtam. Több lakossal beszéltem ez alatt az idő alatt, akiknek az ügyintézését segítettük és mindenképpen meg kell említenem azoknak a kollégáknak a háttérmunkáját, akik bent voltak a Hivatalban, mert szinte mindent szervezeti egységben, csak a belső szolgáltatást ellátó szervezeti egységeknél nem volt rendelkezésre állás, ahol nem lakossági ügyekkel foglalkoznak, hanem a Hivatal ügyeit intézi. Azt gondolom, hogy jogszabályt nem sértettünk, a lehető legoptimálisabb megoldást alakítottuk ki és szeretném ezt a jövőben is alkalmazni a Polgármesteri Hivatal vonatkozásában.

Dr. Csőzik László polgármester: Köszönöm szépen jegyző asszonynak ezt a rendkívül alapos, korrekt és részletes tájékoztatást. Megnyugtatónak érzem az elhangzottakat, aki végighallgatta, az szerintem meggyőződhetett róla, hogy itt nem egy wellness 2 hétről volt szó, hanem racionális érvek, nagyon is súlyos észérvek szóltak emellett az igazgatási szünet elrendelése mellett. Ebben az évben speciális körülmények is voltak, a veszélyhelyzet volt ilyen, illetve az új iktatórendszer és az ezzel kapcsolatos oktatásnak augusztusban, ami ezt sürgette, lehetővé tette. Több más önkormányzat is élt vele előszeretettel. Egyébként a másik oldalról a fideszes, szomszédos önkormányzatok is igazgatási szünetet tartottak pl. Törökbálint, Diósd és Halásztelek is. Így tett az előző jegyző által vezetett Etyeki Polgármesteri Hivatal is. Időről-időre érdemes vizsgálni azt, hogy ez szükséges-e és hogy milyen hosszúságú. 2021-ben mindenesetre a praktikus érvek - és úgy gondolom erről most, aki ezt végighallgatta meggyőződhetett - rendre amellett szóltak, hogy ezt így kell bevezetni. Mi ezalatt valóban úgy dolgoztunk, hogy közben papíron szabadságon voltunk, figyelve arra is, hogy ne álljon elő a városvezetés esetében olyan, mint az előzőnél, hogy 40 millió forint szabadságmegváltást kell fizetni a sorozatban, zsinórban ki nem vett szabadságok miatt. Elképesztő penetránsnak érzem ezt, hogy gyakorlatilag arra gyúrtak, hogy amikor távoznak, akkor egy összegben ennyivel kurtítsák meg a közösség pénzét.


T. Mészáros András képviselő: Most így végighallgatva jegyző asszonyt, kicsit értelmesebbé válik a dolog, mint ami a gyakorlatba bebizonyosodott, hiszen Ön is mondta, hogy a kommunikáció nem volt pontos. A kommunikáció nem azt fedte le, ami történt, hanem azt fedte le, hogy se így, se úgy, se amúgy okiratot eljuttatni a Hivatalba, vagy ügyet elkezdeni, intézni nem lehet. Ellenben be lehet dobni egy ládába a papíralapú hozzászólásokat és adott esetben majd, valamikor az kezelve lesz. Ez olyan, mint Schrödinger macskája, akiről nem tudjuk, hogy halott vagy nem halott, amíg ki nem bontjuk a rendszert, és arra hivatkozunk azután, hogy kibontottuk ezt a ládát, és hogy nem volt benne sürgős és halaszthatatlan ügy, de akár lehetett volna is, de nem tudtuk, mert augusztus 9-éig nem bontottuk ki. Azt kérem a jegyző asszonytól, hogy ha ezzel a módszerrel élnek és ilyen módon a szabadság kiadásának a gyakorlatára koncentrálnak, akkor egy kicsit figyeljenek oda az ezeket a szolgáltatásokat igénybe vevő, itt élő emberekre is, akik mind a sajtóból, mind pedig a honlapunknak a hivatalos tájékoztatásából arról értesültek, hogy bezárt a Polgármesteri Hivatal, és ahogy Ön is mondta, hogy az első héten még gépi szöveg tájékoztatta minderről, majd pedig a 2. héten már élőszavas tájékoztatás is megtörtént. Erre érdemes volna figyelni. Meg vagyok győződve arról, hogy semmi törvénysértés nem történt ebben az ügyben, de bizonyos kellemetlenségeket okoztak a pontatlan tájékoztatási technológiával akár a sajtóban, ami megjelent  - az ugyanez volt egyébként, mint ami a honlapunkon megjelent -, ezt ki és el kéne kerülni. A másik pedig, hogy magam részéről soha nem voltam a hosszú idejű közigazgatási szünetnek a híve. Tudom, hogy ezen sokat veszekedtünk az előző jegyző asszonnyal, aki aztán Etyeken, ahogy a polgármester úr megjegyezte, átvitte az ebbéli szándékát és Etyeken azóta van közigazgatási szünet. Itt 2-3 nap volt, tehát a karácsony és szilveszter közötti, nyáron szinte kizárt volt, hogy közigazgatási szünetet rendeljünk el pontosan azért, hogy az emberek hozzájuthassanak azokhoz a szolgáltatásokhoz, amit a közigazgatáson keresztül jogosan elvárnak minden nap, akár nyár van, akár tél van, akár hideg van, akár meleg van. Az a speciális helyzet, hogy most még járványhelyzet is van. Ez természetesen megint mentesíti a Hivatalt, de attól nem mentesíti, hogy legközelebb tényleg pontosan tájékoztasson és azt mondja, ami igaz, ami történik, hogy ügyeletre azért számíthatunk, hogy valamilyen szinten utol lehet érni a jegyzőt. Azt nem tudom, hogy a polgármestert miért kellett utolérni, hiszen a polgármesternek azért ügyintézői feladatai és hatáskörei 1-2 önkormányzati igazgatási hatáskört kivéve, nem nagyon vannak, nem is lesznek a jövőben se valószínűleg.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Biztos téged is mindenféle dologgal kerestek. Nekem a legszélsőségesebb az volt, amikor szombat reggel fél hatkor csörgött a telefon és megkérdezte a delikvens, hogy Kanadába szeretne levelet küldeni, képeslapot és nem tudja, hogy hány forintos bélyeget ragasszon rá és ezt komolyan is gondolta. Úgyhogy mindenféle változatos dolgokkal keresik a polgármestert.


Lengyel Péter képviselő: Természetesen a téma nem igényel hosszas vitát, csak mosolyogva a bajszom alatt figyeltem arra, amikor nemes eufemizmussal sajtóterméknek nevezte T. Mészáros András azt a szennyirat köteget, amelyik erről megfelelő módon beszámolt. Csak ennyi, ezt nem bírtam kihagyni, elnézést.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Ha már a kommunikáció, lehetünk önkritikusak jegyző asszonnyal. Lehet, hogy érdemesebb lett volna egy szélesebb körű tájékoztatás és erre oda fogunk figyelni, de a másik oldalról is elvárjuk már azt, hogy miért kell a lehető legvadabb gonoszságokat elképzelni a városvezetésről és a Hivatal vezetéséről, tehát azért lehetett volna ezt finomabban, nem kell mindent politikai támadások kereszttüzébe helyezni. Ugye T. Mészáros András?


T. Mészáros András képviselő: Nagy öröm hallgatni a frakcióvezető urat, itt Lengyel Péterre gondolok, és valóban, a széleslátókörűség csimborasszója amikor megszólal és külön élvezet, amikor egy sajtóterméket, amit nem ő ad ki, meg nem ő ellenőriz, elkezd lealjasozni és a színvonalát ilyen-olyan szintre helyezni. Nem tudom, az előbb elhangzott az is, hogy az Összefogásnak ehhez a sajtótermékhez köze van, szeretném elmondani, hogy nincs köze. Onnan tudom, hogy én vagyok az Összefogás Egyesület elnöke.
Ebben a pillanatban még nincs köze, de annyit szidták már ezért az Összefogást, hogy elhatároztuk, hogy beszállunk ebbe a történetbe is. Legközelebb már lehet, hogy lesz hozzá köze annak ellenére, hogy eddig, az elmúlt egy esztendő alatt semmiféle közünk a dologhoz nem volt. A másik meg az, hogy sajtótermék. Lehet ezen vitatkozni, hogy ki hogyan és miképp és hogy vadul vagy nem vadul, de azokat a hazugságáradatokat, amit a baloldali összeverődött, a Jobbikkal is meg egyebekkel is összeverődött koalíció, amit nagyon nehéz megfogalmazni, hogy mi is ez a koalíció, meg hogy milyen politikai mondanivalója van, mindenesetre ez a koalíció, amit tesz kommunikációban, a sajtóban, a legrosszabb bolsevik hagyományokat követve és megvalósítva újra a 1918-as, 1919-es történeteket, lehet csak hasonlítani ahhoz, ami most 2020-ban és 2021-ben történik. Azt gondolom, hogy mindenki először söprögessen a saját háza táján és utána próbáljon meg másutt is rendet tenni.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Képviselő úr azért van egy nagyon nagy különbség Lengyel Péter, meg a ti általatok terjesztett sajtótermékek között. Lengyel Péter, ha valamit ír, akkor azt vállalja és odaírja alá a nevét. A ti cikkeitek gyáván íródnak, nem vállaljátok el ezeket, tehát nincs szerző megjelölve, vagy ha van, akkor az egy fantázianév. Azt hiszem, ez perdöntő különbség.


Lengyel Péter képviselő: A szócikkeket szeretném felolvasni a magyar nyelv értelmező szótárából. Szennyirat, röviden rágalmazó szennyirat: selejtes értékű, rendszerint erkölcstelen tartalmú, aljas célzattal írt nyomdai termék. Ez a véleményem, köszönöm szépen


Dr. Konkoly Zita jegyző: Csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy mindamellett, hogy elnök úr, képviselő úr megjegyzését építő jellegű megjegyzésnek és kiegészítésnek értékelem és figyelni is fogunk a kommunikáció javítására, de én letöltettem az előző városvezetés igazgatási szünete alatt kitett honlapközleményeket és abban csak annyi szerepelt, hogy igazgatási szünet lesz. Ehhez képest egy kicsit, úgy gondolom, hogy továbbléptünk. Decemberben ugyanez a szöveg jelent meg a honlapunkon - és még tovább fogjuk pontosítani, hogy egyértelmű legyen -, akkor nem okozott senkinek sem félreértést.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Korábban is volt igazgatási szünet, 2017-ben egészen bizonyosan egy hét.


Dr. Asztalos Éva képviselő: Visszatérnék az eredeti tárgyra, ami az előterjesztésnek a tárgya. Azt szeretném megkérdezni, hogy az igazgatási szünet ideje alatt a folyamatban lévő ügyek tekintetében a határidők ugyanúgy szünetelnek, mint például a bírósági ítélkezési szünet alatt?

 
Dr. Konkoly Zita jegyző: Az érkeztetéssel indítjuk a határidőket, tehát amikor az ügyiratot érkeztetjük a Hivatalban.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Parkol addig. A határozati javaslat kellően hosszú ahhoz, hogy most itt felolvassam, mindenki elolvasta és a jegyző asszony expozéja lényegében mindenre kitért úgy gondolom, tehát csak egy-két dolgot ragadnék ki a tévénézők kedvéért. Mi itt most arról fogunk szavazni, hogy a Kormányhivatal javaslatát elfogadjuk az alábbi, most felsorolandó lényegi észrevételekkel. Megállapítjuk azt először is, hogy az elektronikus iratfogadás szüneteltetése önmagában nem volt jogellenes, erre lehetőséget biztosít a törvény, üzemszünetre tehát, technikai okból. A mi esetünkben egy tervezett szoftverkarbantartás történt ez idő alatt, ami érintette az elektronikus ügyintézési felületet. Tartalmazza a határozati javaslat részletezően azt, hogy a megfogalmazott, kiemelt ügycsoportokban a hagyaték és az anyakönyvi ügyekben pontosan hány beadvány érkezett, mely postai úton, mely gyűjtőládában, mely elektronikusan. Tartalmazza azt a megjegyzést is, hogy az anyakönyvvezetők még az igazgatási szünet előtt egyeztettek az illetékes temetkezési vállalkozókkal annak érdekében, hogy amennyiben ez alatt haláleset történik, akkor megkeresés esetén az anyakönyvvezetést a Hivatalban rögtön el tudják végezni. Ilyen egyébként nem volt, anyakönyvi ügybe megállapítjuk, hogy 2 halaszthatatlan megkeresés érkezett, ezzel kapcsolatban az anyakönyvvezető eljárt, ügyet intézett. Megállapítjuk ugyancsak, hogy a Lakosságszolgálati Irodavezető telefonon elérhető volt, rendelkezésre állt olyan ügyintéző a Hivatalban, aki intézkedni tudott volna abban az esetben, ha halaszthatatlan intézkedésre lett volna szükség, ám ilyen nem volt. Az igazgatási szünet alatt az ügyfelek, ahogy elhangzott a jegyzőt, a polgármestert, a Városrendészeti Csoport munkatársait különösen elérték, ebben az időszakban rendelkezésre álltunk. Minderről az Érdi Újság tájékoztatta az ügyfeleket és végül volt olyan is, hogy egyes köztisztviselők kérelmük alapján mégis a Hivatalban munkát végeztek, ez biztosított volt számukra folyamatosan. Megállapítjuk azt is, illetve kitérünk arra is, hogy ebben az évben a koronavírus járvány ebben szerepet játszott, hiszen otthoni munkavégzés volt korábban országosan elrendelve a közigazgatásban, illetve, hogy ennek ideje alatt nyilvánvalóan a dolgozók nem tudták úgy igénybe venni az eredeti terveik szerint a szabadságokat, ahogy korlátozások miatt erre sor került. Továbbá vannak olyan munkakörök, amelyek munkaerőgazdálkodási szempontok miatt olyanok, hogy csak egy köztisztviselő látja el. Illetve kitérünk arra, hogy több olyan oktatás is folyt az időszakban, már említettem az iktatóprogramot meg a döntéstámogató rendszert, ezek most is zajlanak, ezért is került sor ma erre a Közgyűlésre, amelyek nem tették lehetővé a szabadságok ebben a hónapban való kiadását. Figyelünk a folyamatos feladatellátásra, az ügyeletre. Végezetül engem felkér a Közgyűlés, hogy jelen döntésről 8 napon belül tájékoztassam a Kormányhivatalt. Javaslom, fogadjuk el ezt az alapos határozati javaslatot. Felteszi szavazásra a határozati javaslatot.

 

 

Az előterjesztett és szavazásra feltett határozati javaslat:

„Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/01121-1/2021. számú, az igazgatási szünet alatti ügyfélfogadás biztosításával kapcsolatosan tett javaslatát megtárgyalta, és az alábbi döntést hozza:

A Közgyűlés a Kormányhivatal javaslatát az alábbi észrevételekkel elfogadja:

A Közgyűlés az ügyfelek tájékoztatására kiadott, igazgatási szünet ideje alatti ügyintézéssel, a beadványok fogadásával összefüggő információkat tartalmazó közleményt áttekintette és megállapította, az elektronikus iratfogadás szüneteltetése önmagában nem volt jogellenes. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 27.§ (2) bekezdése lehetőséget biztosít az üzemszünetre technikai okból. Az igazgatási szünet alatt a polgármesteri hivatalban előre tervezett szoftverkarbantartás történt, mely az elektronikus ügyintézési felületet is érintette, ebben az esetben pedig jogszabályi előírás az ügyfelek erről való tájékoztatása a honlapon.

A Közgyűlés vizsgálta a jegyző által vezetett polgármesteri hivatal igazgatási szünet idejére kialakított működési gyakorlatát, annak törvényességét a javaslatban ismertetett jogi szabályozásra tekintettel, különös figyelemmel a Kormányhivatal által kiemelt ügycsoportokra.

A jegyző tájékoztatása szerint az igazgatási szünetet követő első munkanapon hagyatéki ügyben postai úton 30 darab, gyűjtőládából 7 darab, anyakönyvi ügyben postai úton 9 darab, gyűjtőládából 2 darab irat érkezett/került átvételre, melyek között nem volt halaszthatatlan, azonnali intézkedést igénylő ügy.

Elektronikus úton augusztus 9. napján fogadta újra a Hivatal az iratokat, ekkor 33 darab hagyatéki és 4 darab anyakönyvi irat került átvételre, melyek azonnali intézkedést nem igényeltek.

Az anyakönyvvezetők az igazgatási szünetet megelőzően egyeztettek az illetékes temetkezési vállalatokkal, hogy amennyiben haláleset történik, telefonon értesítik őket, akik megkeresés esetén az anyakönyvvezetést a hivatalban elvégzik. Az igazgatási szünet alatt azonban ilyen megkeresés nem érkezett részünkre. Tekintettel arra, hogy Érd területén kórház nem található, így a születéssel kapcsolatos anyakönyvezések egyébként sem jellemzőek.

Anyakönyvi ügyben két halaszthatatlan megkeresés érkezett e-mailen, illetve telefonon (eskütétel, illetve külföldi állampolgár házasságkötése), amellyel kapcsolatosan felmerült feladatok azonnal elvégzésre kerültek a hivatalban az anyakönyvvezető által, mivel a telefonos és e-mailen keresztüli kapcsolattartás biztosított volt.

Az Ügyfélszolgálattal rendelkező Lakosság-szolgálati Irodán a vezető telefonon elérhető volt, illetve rendelkezésre állt olyan ügyintéző kolléga, aki a hivatalban intézkedni tudott volna, amennyiben halaszthatatlan ügyintézés vált volna szükségessé, azonban ilyen megkeresés az ügyfelek részéről nem érkezett (az e-mailes megkeresések nyomon követése folyamatos volt.)

Az igazgatási szünet alatt az ügyfelek sürgős ügyeikkel e-mailben elérhették a jegyzőt és a polgármestert is, a Városrendészeti Csoport munkatársai pedig ebben az időszakban is szolgálatban voltak. Erről a jegyző az Érdi Újság 2021. július 28-ai számában tájékoztatta az ügyfeleket. A tájékoztatás az online médiában is megjelent.

Az igazgatási szünet időtartama alatt köztisztviselők egyéni kérelme alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosította a hivatalban történő munkavégzést, így számos területen a feladatellátás ebben az időszakban is folyamatos volt.

Az igazgatási szünet elrendelése több okból is indokolt volt:

  • Az idei év a koronavírus járvány miatt az átlagostól eltért munkaszervezési szempontból is, hiszen a közigazgatásban országosan otthoni munkavégzés volt elrendelve, ennek ideje alatt a dolgozók nem tudták az eredeti terveik szerint igénybe venni szabadságukat az utazási és egyéb korlátozások miatt sem.
  • Továbbá vannak olyan munkakörök, amelyeket munkaerő gazdálkodási szempontok miatt csak egy köztisztviselő lát, így az ő szabadságuk kiadása is csak ilyen módon volt biztosítható.
  • Augusztusban több olyan oktatás is zajlik a hivatalban (iktatóprogram, döntéstámogató rendszer), amely nem tette lehetővé a szabadságok ebben a hónapban való kiadását.

A fent leírtak alapján a Közgyűlés nem találta megállapíthatónak az igazgatási szünet alatti alapvető ügyintézési szolgáltatások teljes szüneteltetését, hiszen a haladéktalan ügyek elintézésre kerültek, telefonon, e-mailben az ügyintézésre lehetőség volt. Mindemellett felkéri a jegyzőt, hogy a jövőben az Eüsztv. 27.§ (3) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézés szüneteltetése esetén biztosítsa az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, valamint lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező hivatal lévén, a folyamatos feladatellátást.

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy jelen döntéséről 8 napon belül tájékoztassa a Kormányhivatalt.

Határidő:        döntés továbbítására – 8 nap

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 11 igen szavazattal, 3 ellenszavazattal és tartózkodás nélkül a következő határozatot hozta:

 

 

185/2021. (VIII. 30.)

h a t á r o z a t a

 

 

a Pest Megyei Kormányhivatal igazgatási szünet alatti ügyfélfogadás biztosítása tárgyában tett javaslatának megtárgyalására

 

 

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a Pest Megyei Kormányhivatal PE/030/01121-1/2021. számú, az igazgatási szünet alatti ügyfélfogadás biztosításával kapcsolatosan tett javaslatát megtárgyalta, és az alábbi döntést hozza:

 

A Közgyűlés a Kormányhivatal javaslatát az alábbi észrevételekkel elfogadja:

 

A Közgyűlés az ügyfelek tájékoztatására kiadott, igazgatási szünet ideje alatti ügyintézéssel, a beadványok fogadásával összefüggő információkat tartalmazó közleményt áttekintette és megállapította, az elektronikus iratfogadás szüneteltetése önmagában nem volt jogellenes. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (Eüsztv.) 27.§ (2) bekezdése lehetőséget biztosít az üzemszünetre technikai okból. Az igazgatási szünet alatt a polgármesteri hivatalban előre tervezett szoftverkarbantartás történt, mely az elektronikus ügyintézési felületet is érintette, ebben az esetben pedig jogszabályi előírás az ügyfelek erről való tájékoztatása a honlapon.

 

A Közgyűlés vizsgálta a jegyző által vezetett polgármesteri hivatal igazgatási szünet idejére kialakított működési gyakorlatát, annak törvényességét a javaslatban ismertetett jogi szabályozásra tekintettel, különös figyelemmel a Kormányhivatal által kiemelt ügycsoportokra.

 

A jegyző tájékoztatása szerint az igazgatási szünetet követő első munkanapon hagyatéki ügyben postai úton 30 darab, gyűjtőládából 7 darab, anyakönyvi ügyben postai úton 9 darab, gyűjtőládából 2 darab irat érkezett/került átvételre, melyek között nem volt halaszthatatlan, azonnali intézkedést igénylő ügy.

 

Elektronikus úton augusztus 9. napján fogadta újra a Hivatal az iratokat, ekkor 33 darab hagyatéki és 4 darab anyakönyvi irat került átvételre, melyek azonnali intézkedést nem igényeltek.

 

Az anyakönyvvezetők az igazgatási szünetet megelőzően egyeztettek az illetékes temetkezési vállalatokkal, hogy amennyiben haláleset történik, telefonon értesítik őket, akik megkeresés esetén az anyakönyvvezetést a hivatalban elvégzik. Az igazgatási szünet alatt azonban ilyen megkeresés nem érkezett részünkre. Tekintettel arra, hogy Érd területén kórház nem található, így a születéssel kapcsolatos anyakönyvezések egyébként sem jellemzőek.

 

Anyakönyvi ügyben két halaszthatatlan megkeresés érkezett e-mailen, illetve telefonon (eskütétel, illetve külföldi állampolgár házasságkötése), amellyel kapcsolatosan felmerült feladatok azonnal elvégzésre kerültek a hivatalban az anyakönyvvezető által, mivel a telefonos és e-mailen keresztüli kapcsolattartás biztosított volt.

 

Az Ügyfélszolgálattal rendelkező Lakosság-szolgálati Irodán a vezető telefonon elérhető volt, illetve rendelkezésre állt olyan ügyintéző kolléga, aki a hivatalban intézkedni tudott volna, amennyiben halaszthatatlan ügyintézés vált volna szükségessé, azonban ilyen megkeresés az ügyfelek részéről nem érkezett (az e-mailes megkeresések nyomon követése folyamatos volt.)

 

Az igazgatási szünet alatt az ügyfelek sürgős ügyeikkel e-mailben elérhették a jegyzőt és a polgármestert is, a Városrendészeti Csoport munkatársai pedig ebben az időszakban is szolgálatban voltak. Erről a jegyző az Érdi Újság 2021. július 28-ai számában tájékoztatta az ügyfeleket. A tájékoztatás az online médiában is megjelent.

 

Az igazgatási szünet időtartama alatt köztisztviselők egyéni kérelme alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója biztosította a hivatalban történő munkavégzést, így számos területen a feladatellátás ebben az időszakban is folyamatos volt.

 

Az igazgatási szünet elrendelése több okból is indokolt volt:

 

  • Az idei év a koronavírus járvány miatt az átlagostól eltért munkaszervezési szempontból is, hiszen a közigazgatásban országosan otthoni munkavégzés volt elrendelve, ennek ideje alatt a dolgozók nem tudták az eredeti terveik szerint igénybe venni szabadságukat az utazási és egyéb korlátozások miatt sem.
  • Továbbá vannak olyan munkakörök, amelyeket munkaerő gazdálkodási szempontok miatt csak egy köztisztviselő lát, így az ő szabadságuk kiadása is csak ilyen módon volt biztosítható.
  • Augusztusban több olyan oktatás is zajlik a hivatalban (iktatóprogram, döntéstámogató rendszer), amely nem tette lehetővé a szabadságok ebben a hónapban való kiadását.

 

A fent leírtak alapján a Közgyűlés nem találta megállapíthatónak az igazgatási szünet alatti alapvető ügyintézési szolgáltatások teljes szüneteltetését, hiszen a haladéktalan ügyek elintézésre kerültek, telefonon, e-mailben az ügyintézésre lehetőség volt. Mindemellett felkéri a jegyzőt, hogy a jövőben az Eüsztv. 27.§ (3) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézés szüneteltetése esetén biztosítsa az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, valamint lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező hivatal lévén, a folyamatos feladatellátást.

 

A Közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy jelen döntéséről 8 napon belül tájékoztassa a Kormányhivatalt.

 

 

Határidő:       döntés továbbítására – 8 nap

Felelős:           dr. Csőzik László polgármester

 

 

 

A határozati javaslatról a Közgyűlés az alábbiak szerint szavazott:

 

Andrasek Mónika

Távol

Antunovits Antal

Igen

Dr. Asztalos Éva

Igen

Dr. Bács István

Távol

 

Balla Imre

Igen

Csépán István

Igen

Dr. Csőzik László

Igen

Csornainé Romhányi Judit

Igen

Demjén Attila

Nem

Fülöp Sándorné

Távol

Gál Alex

Igen

Gregus László

Távol

Lengyel Péter

Igen

Simó Károly

Nem

Szűcs Gábor

Igen

Tekauer Norbert

Igen

Tetlák Örs

Igen

T. Mészáros András

Nem

 

 

 

Dr. Csőzik László polgármester: Egy megjegyzést a végére. Olvasom az interneten, hogy azzal vádolnak, hogy azt mondtam a hivatali elődömre, hogy rühes. Visszautasítom, ilyen nem hangzott el a részemről. Természetesen T. Mészáros Andrásról ilyen eszembe nem jutna. Egy magyar közmondást idéztem, ami úgy szól, hogy: „Mást vakar, maga rühes.”, tehát szó szerint így hangzott el, amelyet az adott helyzetre alkalmaztam a Műszerautomatikával kapcsolatos eljárás kapcsán. Cáfolom és visszautasítom az ezzel kapcsolatos vádakat, vissza lehet nézni, nyilvánvalóan ez így hangzott el.

 

Simó Károly képviselő: Szeretném kérni, hogy az eredetileg hatos, de először tárgyalt napirendről készüljön szó szerinti jegyzőkönyv. Szerintem a szoftver erre rendelkezésre áll, hogy szó szerinti jegyzőkönyv készüljön az első napirendről.

 

Dr. Csőzik László polgármester: Helyes, támogatom.


Lengyel Péter képviselő: Polgármester úr utolsó megjegyzése csak megerősíti az én korábbi definíciómat, amit a magyar nyelv értelmező szótárából idéztem. Köszönöm!  

 

Dr. Csőzik László polgármester: Megköszöni a részvételt,bezárja a Közgyűlés rendkívüli ülését.

 

 

A Közgyűlés rendkívüli ülése 18:25 órakor ért véget.

 

K.m.f.

 

 

 

 Dr. Konkoly Zita                                                                             Dr. Csőzik László

           jegyző                                                                                         polgármester