A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet módosítás

Tisztelt Közgyűlés!

 

A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) számú önkormányzati rendelet felülvizsgálatának szükségességét a jogalkotásról szóló 2010. CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 18. §-ára figyelemmel, részletesen az alábbi okokkal és célokkal indokolom:

 

A helyi adókról szóló 1990. évi C törvény (a továbbiakban: Htv.) rendelkezése alapján, a törvény keretei között, lehetőség van a helyi adó rendeletben kedvezményt, mentességet adni a magánszemély adózóknak az alábbiak szerint:

 

6. § d) Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy az e törvény második részében meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse.”

 

A fenti rendelkezés az önkormányzati jogalkotó által nyújtható mentességek/kedvezmények körét – a tételesen megjelölt mentességeken túl – nyitva hagyja. A Htv. rendelkezései ebben a tekintetben „minimumszabályként” értékelhetők, azaz az önkormányzati jogalkotó a törvényi mentességi szabályokon túl, további mentességeket/kedvezményeket adhat az adózóknak, azonban a jogszabály determinálja a települési önkormányzatok által kialakítható szabályozás irányát.

 

A Htv. 6. § d) pontjának „így különösen” fordulata arra utal, hogy az építményadó alóli mentesülés elsődlegesen a lakásingatlant érintheti, és a mentesülés lehetősége elsődlegesen szociálpolitikai megfontolásokon kell, hogy nyugodjon.

 

A vagyoni típusú adók célja az arányos közteherviselés elvének megvalósítása: az adó alapja minden adóalany vonatkozásában ugyanaz, az ingatlantulajdon. Az adókötelezettség tehát törvényi okból a tulajdonolt vagyontömegre tekintettel keletkezik.

A Htv. rendelkezése alapján a rendeleti adómentesség, adókedvezmény  megállapításakor figyelemmel kell arra lenni, hogy azok összességükben egyaránt megfeleljenek a helyi sajátosságoknak, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek és az adóalanyok széles körét érintően az adóalanyok teherviselő képességének.

A fenti szempontokra figyelemmel az aktív korúaknál hátrányosabb helyzetben lévő, idősebb korosztályhoz tartozó magánszemélyek adóterheinek csökkentése érdekében az építményadó mérséklésére teszek javaslatot az alábbiak szerint:

A hatályos szabályozás alapján az építményadó tekintetében a mentesség a következőképpen alakul:

 

Kérelemre, tárgyévre mentesíthető az építmény után fizetendő adó megfizetése alól az a magánszemély adózó, aki a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületben, az év első napján az ingatlant lakóhelyként tényszerűen, életvitelszerűen használja, ha legfeljebb egy ingatlan tulajdonjogával vagy legfeljebb egy ingatlanon fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik és az alábbi három feltétel bármelyike fennáll:

 

• 70 éven felüli, egyedül élő és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át;

 

• 70 éven felüli és akinek – kétszemélyes háztartás esetén – a vele közös háztartásban élő 70 éven felüli házastársával vagy élettársával együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 200%-át;

 

• az adózó vagy a vele közös háztartásban élők egyike rokkantsági ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 150%-át.

 

 

Mivel a jelenlegi nyugdíjkorhatár 65 év, és a Központi Statisztikai Hivatal 2019. évi adatai alapján Pest megyében az átlagnyugdíj összege 135.113 forint (ami a 2020. évben is csak várhatóan 138.896 forint lesz), indokoltnak tartom, hogy a mentességi szabályokat a nyugdíjkorúak tekintetében bővítsük ki.

 

Ezt olyan módon javaslom, hogy a rendelet módosítását követően már a 65 éven felüli adózók részesüljenek adómentességben, és a korhatár csökkentése mellett a jövedelemhatár emelésére is kerüljön sor.

 

A kedvezmény feltételei a következőek lennének:

 

• 65 éven felüli, egyedül élő és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 500%-át (142.500 forint);

 

• 65 éven felüli és akinek – kétszemélyes háztartás esetén – a vele közös háztartásban élő 65 éven felüli házastársával vagy élettársával együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 400%-át (114.000 forint);

 

• az adózó vagy a vele közös háztartásban élők egyike rokkantsági ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át (85.500 forint).

 

A rendelet ilyen irányú módosítását követően több száz adózó mentesíthető az adófizetési kötelezettség alól, amelynek eredményeként mintegy évi 50–60 millió forint adó elengedése várható.

 

Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 32. §-a szerint a fizetési kötelezettséget megállapító, fizetésre kötelezettek körét bővítő, a fizetési kötelezettség terhét növelő, a kedvezményt, mentességet megszüntető vagy korlátozó jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak el kell telnie.

Tekintettel arra, hogy a fenti szabályok bevezetése az érintettek részére, fizetési könnyítést eredményez, a kihirdetésre vonatkozó 30 napos szabályt nem kell alkalmazni, így nincs akadálya a rendelet 2020. január 1. napján történő hatályba léptetésének.

 

A Jat. 17. §-a alapján előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felmértük a szabályozás várható következményeit. A hatásvizsgálat eredményét az előterjesztés mellékletét képező hatásvizsgálati lap mutatja be.

 

A Jat. 18. § (2) bekezdése alapján tájékoztatom a tisztelt Közgyűlést, hogy a rendelet-tervezet az európai uniós joggal összhangban van, azzal ellentétes szabályozást nem alakít ki.

 

Kérem a tisztelt Közgyűlést az előterjesztés megvitatására és a rendelet-módosítási javaslat elfogadására!

 

 

Érd, 2019. december 13.

 

 

Dr. Csőzik László polgármester

 

 

 

 

TERVEZET!

 

 

ÉRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK

 

…/2019. (_____)

önkormányzati rendelete

 

a helyi adókról szóló 42/2011. (VI.29.) önkormányzati rendelet módosításáról

                                                      

                      

Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 13. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

 

 

1. § A helyi adókról szóló 42/2011. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

 

”5. § Kérelemre, tárgyévre mentesíthető az építmény után fizetendő adó megfizetése alól az a magánszemély adózó, aki a tulajdonában lévő lakás céljára szolgáló épületben, az év első napján az ingatlant lakóhelyként tényszerűen, életvitelszerűen használja, ha legfeljebb egy ingatlan tulajdonjogával vagy legfeljebb egy ingatlanon fennálló haszonélvezeti joggal rendelkezik és az alábbi három feltétel bármelyike fennáll:

 

• 65 éven felüli, egyedül élő és a havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 500%-át;
• 65 éven felüli és akinek – kétszemélyes háztartás esetén – a vele közös háztartásban élő 65 éven felüli házastársával vagy élettársával együtt számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 400%-át;
• az adózó vagy a vele közös háztartásban élők egyike rokkantsági ellátásban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, és a háztartásban az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 300%-át;”

 

 

 

 

2. § Ez a rendelet 2020. január 1. napján lép hatályba.