A Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: Választási Bizottság) Sánta Áron () által dr. Bősz Anett képviselőjelölt ellen a kampánykiadásokat korlátozó rendelkezések megkerülése miatt benyújtott kifogás elbírálása tárgyában meghozta az alábbi

 

határozatot:

 

A Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

 

Jelen határozat ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet a meghozatalától számított három napon belül a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett, de a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottságnál (2030 Érd, Alsó u. 1.) személyesen, levélben, telefaxon a 06-23/522-363-as faxszámra vagy elektronikus levélben a [email protected] elektronikus címre előterjesztett illetékmentes fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az a jogorvoslati határidő lejártáig (legkésőbb 2022. március 28. napján 16.00 óráig) a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz megérkezzen.  A fellebbezésnek tartalmaznia kell az érintettségre és a jogszabálysértésre való hivatkozást, a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, valamint a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló igazolványának típusát és számát, jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát. A fellebbezés tartalmazhatja benyújtójának faxszámát vagy elektronikus levélcímét is. A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A jogorvoslati eljárás illetékmentes.

 

 

 

I N D O K O L Á S

 

Sánta Áron() 2022. március 23-án 11 óra 16 perckor a Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz kifogást nyújtott be dr. Bősz Anett képviselőjelölt ellen. A kifogását arra alapította, hogy dr.Bősz Anett képviselőjelölt{a továbbiakban: jelölt) és a vele együttműködő külső finanszírozó {kormanyvaltas2022.eu) megsértették a Ve.2.§{1) bekezdés a),c) és) pontjában meghatározott alapelveket azáltal, hogy a képviselőjelölt internetes kampányát az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinekátláthatóvátételérőlszóló2013.évi LXXXVII.törvény(a továbbiakban: Kftv.)7.§(1) bekezdésében meghatározott kampánykeret-korlátozás megkerülése érdekében a külső finanszírozó igénybevételével folytatták.

 

A kifogásban foglaltak alátámasztására képernyőfotókat csatolt a kormanyvalatas2022.eu weboldalról, a jelölt közszereplői oldalának hirdetéstáráról,  a  Facebook-ot üzemeltető Meta összefoglaló adatait arról, hogy a kormanyvalatas2022.eu weboldal mekkora összegben finanszírozta a jelölt kampánytevékenységének költségeit.

 

Kérte a Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt és a Ve.218 .§ (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva - figyelemmel a Ve. 43. § (1) bekezdésére is - a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.

 

Kérelme indokolásául az alábbiakat adta elő:

 

Dr. Bősz Anett a Pest megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületben jogerősen nyilvántartásba vett képviselőjelölt. Ebben a minőségében vonatkozik rá a Kftv. 7.  §  (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szabály, amely a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására vonatkozóan 5 millió forintos felső határt állapít  meg. Jelölt rendelkezik közszereplői Facebook-oldallal, amelyen a megjelenő tartalmakat a kampányidőszakban is folyamatosan fizetett hirdetések népszerűsítik. A mellékletben csatolt képernyőfotók tanúsága szerint csak 2022. február 17. óta több mint 488 ezer forintértékben jelent meg hirdetés Jelölt közszereplői oldalán, amelynek finanszírozója a közösségi oldal hirdetéstárának adatai szerint a kormanyvaltas2022.eu nevű internetes  honlap  (a továbbiakban: Honlap). Jelölt tehát olyan tevékenységet folytat, amely a Kftv. kampánykiadásokat korlátozó rendelkezésének megkerülésére irányul azáltal, hogy külső, tőle látszólag független finanszírozót von be a kiadások fedezésére.

 

A jogsértés alátámasztására a következőkre hivatkozott:

 

A Kftv. 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján a pártok által támogatott egyéni képviselőjelölt a kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására legfeljebb 5 millió forintot  költhet. A költésbe együttesen beleszámít a jelölt és a jelölő szervezet összes vonatkozó kiadása. A Ve. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az ilyen jellegű tevékenységekre vonatkozik, ugyanakkor a választási eljárás alapelveinek sérelme álláspontja szerint alátámasztható, hiszen a Kftv. megsértésével Jelölt olyan előnyökhöz jutott, amelyek a többi képviselőjelölt számára nem elérhetők. Az alapelvek a választási eljárásban általánosan érvényesülő szabályok, amelyeket minden eljárási cselekmény során be kell tartani. Egyben hézagpótló jelleggel is bírnak, azaz a Ve.tételes rendelkezése megsértésének hiányában  is hivatkozhatók. A Ve. nem határoz  meg szabályokat a kampányra vonatkozó kiadások kapcsán, ugyanakkor a Kftv.  egyértelmű rendelkezéseket tartalmaz erre vonatkozóan. A Ve.2.§(1) bekezdés a) pontja előírja a választás tisztaságának megóvását. Egyértelműen sérül a választás tisztasága azáltal, hogy Jelölt egy tőle látszólag független honlapot használ kampánya finanszírozására, hiszen így csökken a kampányfinanszírozás átláthatósága, és a választópolgárok számára az a megtévesztő kép alakul ki, hogy Jelölt betartja a pénzügyekre vonatkozó korlátozást. Jelölt megtévesztő magatartása következtében a választópolgárok nincsenek abban a helyzetben, hogy elválasszák egymástól a jogszerű és a jogellenes kampányeszközöket, ami zavaros helyzetet, egyúttal a választás tisztaságának sérelmét vonja maga után. A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségnek érvényesülnie kell. A Kúria szerint „Az esélyegyenlőség azáltal is sérülhet, ha egy képviselőjelölt előnyhöz jut törvénysértő eszközök alkalmazásával." (Kvk.37.395/2014/2. számú precedensképes határozat). Meglátása szerint jelen esetben éppen ez történt, hiszen Jelölt a honlap igénybevételével olyan lehetőséget kapott a törvényben meghatározott költési korlátok átlépésére, amely más jelöltek számára nem adott. Az esélyegyenlőség azt jelenti, hogy a jelöltek számára ugyanazon objektív, külső korlátoknak kell érvényesülniük. Ennek értelemszerűen ellene hat, ha az egyik jelölt következmények nélkül megszegheti a kampánytevékenység egyik legfontosabb aspektusa, a pénzügyi  fedezet  szabályait. Álláspontja szerint ehhez nem szükséges a költséghatár tényleges átlépése. Az erre vonatkozó lehetőség következmények nélküli megteremtése önmagában elegendő alapot képez a jogsértés megállapításához. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást teszi a választási eljárás minden résztvevője kötelességévé. E feltételnek nyilvánvalóan nem felel meg az a magatartás, amikor egy képviselőjelölt megpróbál kibújni a rá vonatkozó, törvény által megszabott keretek közül. A Kftv. személyi hatályából egyértelműen következik, hogy kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozása kizárólag a jelölt és a jelölő szervezet joga, harmadik személyek, így például Honlap ebben nem vehetnek  részt.

 

Álláspontja szerint tehát Honlap közreműködése a Kftv. szabályainak rendeltetésellenes alkalmazását, a szabályok kijátszását valósítja meg, ezáltal alapelvi sérelmet okoz mind Jelölt, mind Honlaprészéről.

 

A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB), valamint a Kúria foglalkozott már a Kftv. sérelmének a Ve. alapelveivel való összefüggésével. Az NVB a 98/2022. (II. 25.), valamint a 129/2022. (Ill. 3.) számú határozataiban megállapította, hogy a Kftv. sérelmére vonatkozó kifogások elbírálására a választási bizottságoknak nincs hatásköre. A Kúria az utóbbi határozatot helybenhagyó, Kvk.lll.39.264/2022/4. számú végzésben ezzel egybehangzó következtetésre jutott, és utalt arra, hogy „önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy a kifogást előterjesztő kifogásában a választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja." Álláspontja szerint azonban ez a gyakorlat nem fenntartható. A Kúria Knk.Vll.37.918/2018/2. számú népszavazási hitelesítési ügyben hozott végzésében kirajzolódó követelmény, amely szerint a Kftv. önmagában nem minősül választásra irányadó jogszabálynak, csak ha a választási jogszabályok (anyagi jogszabály vagy a Ve.) közvetlenül érintve van, jelen ügyben megvalósul, hiszen közvetlenül kimutatható a Kftv. megsértésének hatása a jelöltek közötti versenyre. Erre analóg példa is van a választási joggyakorlatban, amely a nevelési intézményekben folytatott választási kampányra vonatkozik. A Kúria gyakorlatában - Kvk.37.395/2014/2. számú precedensképes határozatában, illetve ezt követően több más ügyben is - kimondta, hogy a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 24. § (3) bekezdésének - amely általánosságban tiltja a politikai tevékenységet a köznevelési intézményekben - képviselőjelöltek általi, kampányidőszakban történő megsértése alapot ad a választási eljárás alapelvei sérelmének megállapítására. Az Nkt. alkalmazására - jelen tényállással azonos módon - elméletben nincs hatásköre egyetlen választási bizottságnak sem, hiszen az nem választásra irányadó jogszabály - a Kúria Knk.Vll.37.918/2018/2. számú végzésében foglalt szűkítő értelmezés alapján egyértelműen hiányzik a behivatkozást lehetővé tevő, közvetlenül érintett választási jogszabály. Ugyanakkor, akárcsak jelen ügyben, egy nem választási bizottsági hatáskörben alkalmazott jogszabály megsértése a választási eljárásban vezet jogsértő eredményre. A Kftv. jelen ügyben látható sérelme - ahogyan az Nkt. választási alkalmazása során - egyértelműen és közvetlenül kihat a választási versenyre, a választási eljárás integritására. Álláspontja szerint jelen ügyben a jogsértést megalapozó egyik legfontosabb körülmény, hogy formálisan nem maga a  Jelölt, hanem Honlap finanszírozza a hirdetéseket. A természetes személynek nem minősülő entitásoknak, amely körbe Honlap is tartozik, joguk van politikai véleményt kifejteni, sőt akár a céljaikkal összefüggésben szimpatikus jelölt mellett kampányolni is. A kifogás által  érintett ügyben álláspontja szerint azonban nem önálló véleménynyilvánításról van szó, hanem arról, hogy egy honlap Jelölt kampányeszközének (közösségi oldal bejegyzés, videó, stb.) kommentár, értékelés, egyetértésének kifejezése nélkül terjeszti ellenértékfejében. Amint a mellékletben bizonyítékként csatolt képernyőfelvételekből is látható, Jelölt kampányeszközeit (bejegyzéseit) a kampányidőszakban 488 601  forint értékben  jelentették meg hirdetésként a Facebook közösségi oldalon, melyek mindegyikét Honlap finanszírozta. E hirdetések közül több a felvételek készítésekor  is aktív volt, illetve a jelzett időszak előtt és után is indultak hirdetések a korábbiakhoz hasonló körülmények  között.  E bizonyítékok egyértelművé teszik, hogy Jelölt oldalán a Kftv. szerinti felső költséghatár  meghaladására irányuló tevékenység történik. A felvételekből látható, hogy a hirdetett tartalmak mindegyike Jelölt és programja, politikai céljai, valamint szövetségesei támogatására hív fel, nem látható egyetlen olyan sem, amely ettől eltérne. A bizonyítékok egyértelműen alátámasztják  azt is, hogy a hirdetések finanszírozása hosszú ideje folyamatosan zajlik, azaz a jogsértés folyamatosnak, ismétlődőnek tekinthető. A bemutatott tevékenység teljes mértékben megegyezik Jelölt kampányával, attól semmilyen módon nem elválasztható és nem megkülönböztethető. Ebből következően Honlap tevékenységét Jelölt kampánytevékenységeként kell azonosítani, így az általa fizetett hirdetéseket is Jelölt kiadásaként kell elszámolni. Ezen álláspontját erősíti állítása szerint az a tény is,hogy a kormanyvaltas2022.eu honlap semmilyen más tevékenységet nem végez, csupán a Demokratikus Koalíció jelölő szervezet (székhelye: 1066 Budapest, Teréz körút 46.; nyilvántartási száma:01-02-0014391;képviselőneve:Gyurcsány Ferenc) és a hozzáköthető képviselőjelöltek, köztük Jelölt közösségi oldalának bejegyzéseit hirdeti. Honlapot megnyitva érdemi tartalmat nem találunk, azon csupán szemmel láthatóan gyorsan kialakított grafika mellett néhány kormányváltás melletti érv olvasható, sem további tartalom, sem hasznos funkciók nem jelennek meg. Ezt támasztja alá a mellékletben csatolt link és képernyőfelvétel is. Mindezek alapján egyértelműnek látja a következtetést, hogy Honlap kizárólag a Kftv. szabályainak megkerülésére, kijátszására jött létre, és ezen cél érdekében folytat tevékenységet. Ez a magatartás arra irányul, hogy eltakarja Jelölt esetlegesen jogszabálysértő mértékű kiadásait, egyben kivonja a tevékenységet a Kftv. személyi hatálya alól, hiszen e törvény a jelöltekre és a jelölő szervezetekre vonatkozik. A tevékenység lehetséges következménye, hogy Jelölt üzenetei, álláspontja sokkal szélesebb körben terjednek, mint amit a jogszabályi keretek betartásával folytatott kampánytevékenység lehetővé tenne. Jelölt és Honlap tevékenysége közvetlen kihatással van a választási versenyre, hiszen a választói akarat befolyásolásának mértékét a törvény rendelkezéseinek megkerülésével kívánja növelni. A jogsértés és annak következményei ráadásul utóbb nem reparálhatók, hiszen a választópolgárokra gyakorolt hatás a kampányidőszakban, illetve legkésőbb a szavazás napján érvényesül, így a K ftv. szabályai szerint eljáró Állami Számvevőszék, illetve Magyar Államkincstár utólag hiába állapítaná meg a jogsértést, annak hatásait elhárítani már nem lehet. Tekintettel arra, hogy a Ve. semmilyen módon nem utal sem az Nkt., sem pedig a Kftv. szabályaira, a két törvény választási eljárásban betöltött szerepe hasonló. A vizsgált ügyek tényállása is jelentős egyezéseket mutat, hiszen mindkét esetben arról van szó, hogy egy, a választásra nem irányadó törvény megsértése felveti a választási eljárás alapelveinek sérelmét. Nem belátható tehát, hogy az NVB és a Kúria miért nem azonos módon ítéli meg a két ügytípust, a testületek nem adtak magyarázatot a hasonló ténybeli alapból levont eltérő jogi következtetésre. Mindezek alapján látja egyértelműnek, hogy az idézett határozatokban a Kftv. és a Ve. alapelvei közötti összefüggésre vonatkozó megállapítások nem tarthatók. Ebből következően álláspontja szerint a Ve. alapelveit érintő jogsértésről van  szó,  ennek  megfelelően a Választási Bizottság hatáskörrel rendelkezik a kifogáselbírálására.

A Pest Megyei 1. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (továbbiakban: Bizottság) megállapítja, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

A Ve. 208. §-ának alapján kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

 

A Ve. 212. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak tartalmaznia kell a

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve, ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.

 

A Ve. 215. §-a szerint a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) nem a 208. § szerinti jogosult nyújtotta be,

b) az elkésett

c) nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat vagy,

d) annak elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem.

 

A Bizottság rögzíti, hogy a Kifogástevő által hivatkozott Kftv. rendelkezik a választási kampány költségeinek elszámolásáról és ellenőrzéséről.

 

A szóban forgó jogszabály 8. §-ának (1) bekezdése alapján a jelöltnek – ha a 2. § szerint a kincstárral megállapodást köt – az országgyűlési képviselők egyéni választókerületi eredményének jogerőre emelkedését követő 15 napon belül elszámolást kell benyújtania a kincstárhoz, amelyhez csatolnia kell az összes kifizetést igazoló bizonylat másolatát az 1. § szerinti támogatás összegének felhasználásáról.

 

A Kftv. 8. §-ának (2) bekezdése továbbá akként rendelkezik, hogy a kincstár az elszámolás ellenőrzése során az 1. §-ban és a 2. §-ban foglaltak szabályszerű teljesítését, ezen belül is különösen azt ellenőrzi, hogy

 

 

  • a kiadás az államháztartás szabályozása szerint a dologi kiadások körébe tartozik-e,
  • a kiadás bizonylatolása megfelel-e a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak,
  • a kiadás kifizetése a kampányidőszak alatt, de legkésőbb a kampányidőszak végét követő harmadik munkanapon kincstári kártyával vagy átutalással történt-e.

A fentiekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében kizárólag a Magyar Államkincstár (MÁK) jogosult eljárni.

 

A Bizottság a Kftv. hatálya alá tartozó személyi kör vizsgálata kapcsán megállapítja, hogy a szóban forgó jogszabály az országgyűlési képviselők választási eljárásában a jelöltek, jelölő szervezetek részére nevesít jogosultságokat és kötelezettségeket, emellett a Ve. 3. § 15. pontja értelmében választási szervnek nem minősülő, közpénzügyi ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Magyar Államkincstár (MÁK) részére állapít meg számos feladat- és hatáskört.

 

A Bizottság továbbá rögzíti, hogy a Kftv. a választási szervek részéről kizárólag a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda számára határoz meg feladat- és hatáskört. E két központi választási szerven kívül a Kftv. azonban más választási szerv részére – így például az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság részére – semmilyen feladatot vagy hatáskört nem állapít meg.

 

 A Kftv. a Nemzeti Választási Iroda részére adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. Ennek keretében az NVI a központi költségvetésből juttatott támogatás folyósításához szükséges, a pártlistát állító párt által állított jelöltek számáról a) a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon, b) a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő napon értesíti a Magyar Államkincstárt (MÁK).

 

A Nemzeti Választási Bizottság részére pedig kizárólag szűk körben, az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatása kapcsán állapít meg a Kftv. feladat- és hatáskört.

 

Kétségtelen tény, hogy a kifogást benyújtó által megjelölt – vagy más hasonló – tevékenység alkalmas arra, hogy a Ve. 2 § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esélyegyenlőség alapelvét sértse, illetőleg az ilyen tevékenység felveti azt a lehetőséget, hogy a Kftv.-ben rögzített kampánykeret-korlátozást valamely jelölt vagy jelölő szervezet ily módon játssza ki, azonban a fent kifejtettekre tekintettel a Bizottság megállapítja, hogy a választási kampány költségeinek elszámolása és ellenőrzése tekintetében a Kftv. egyetlen választási bizottság részére sem állapít meg hatáskört. Emellett pedig önmagában az a tény sem teremt eljárási jogosultságot a választási bizottságok részére, hogy Kifogástevő kifogásában választási eljárási alapelvek sérelmét hívja fel, mert valójában a Kftv. szabályainak megsértését állítja.

 

Megjegyzi a Bizottság továbbá, hogy a Kifogástevő által megjelölt, a jogszabályok megkerülésére irányuló tevékenység megakadályozása jogalkotói beavatkozást igényelne.

 

A tárgyi ügy elbírálása nem tartozik egyik választási bizottság hatáskörébe sem, ezért a kifogást a Bizottság hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

 

A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. §-án, a Kftv.-n, a Ve. 297. § (1) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve.  221. §-án, 223-227. §-ain és a 297. § (2) bekezdés b) pontján alapul. Az illetékmentesség az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklet XIII. pont 8. alpontján alapul.

 

Érd, 2022. március 25.

 

 

 

Dr. Keviczki István

 

             elnök